Folytatódik az eladósodás
A 2004 előtti évekre jellemző tendenciákkal ellentétben ugyanakkor most már egyértelműen a fogyasztási hitelek jelentik a húzóerőt: állományuk az év első kilenc hónapjában 456 milliárd forinttal emelkedett, ez 37,6 százalékos bővülésnek felel meg. (Ebből a kölcsönfajtából egyébként valamivel több mint 1650 milliárdnyit tart nyilván a háztartásoknál az MNB.) A lakáshitelek menynyisége visszafogottabb ütemben ugyan, de viszonylag egyenletesen növekszik. 2006 szeptemberében 2626,3 milliárd forintnyi lakáscélú kölcsönt tartottak nyilván a háztartási szektornál, ez nem egészen 350 milliárd forinttal, 15 százalékkal haladja meg a 2005 végi mennyiséget. Ennek megfelelően az év egészére vonatkozóan várhatóan nagyjából 20 százalék körüli növekedésre lehet számítani.
A devizaalapú hitelek térhódítása szintén tisztán látszik a statisztikákon, igaz, a fogyasztási kölcsönöknél – az alacsonyabb bázis miatt – jóval nagyobb az idegen fizetőeszközben nyilvántartott tételek aránya. A lakáscélú hiteleken belül a devizakölcsönök súlya már 31,9 százalékot ért el szeptember végén, a fogyasztási hiteleknél pedig 57,4 százalékot tett ki ez az arány. A viszonylag kis tömeget képviselő egyéb hiteleknek majdnem pontosan egyharmadát tartották nyilván idegen fizetőeszközben a múlt hónap végén a jegybank statisztikája alapján.
A banki megtakarításoknál viszont korántsem ilyen rózsás a helyzet: az év első kilenc hónapjában összességében 28,5 milliárd forinttal csökkentették betéteiket a háztartások, amely hozzávetőleg félszázalékos mérséklődésnek felel meg.
A kamatadó felemelése miatt bekövetkezett átcsoportosítások hatásai leginkább a látra szóló és folyószámlabetéteknél látszanak: ezek állománya több mint tíz százalékkal, 165 milliárddal csökkent összességében a vizsgált időszak folyamán, ugyanakkor a mérséklődés tetemes része pont augusztusban jelentkezett.
A lekötött betétek 136,7 milliárdos, kilenchavi növekménye 3,3 százalékos bővülést takar. VG
