Húsz új HSBC-alap érkezett

A privát banki szolgáltatásokat nyújtó budapesti SPB Befektetési Zrt. napokon belül megkezdi 20 különböző HSBC-alap forgalmazását. Ez abból a szempontból premier Magyarországon, hogy a világ második legnagyobb bankcsoportja, az HSBC eddig közvetlenül termékkel nem jelent meg Magyarországon. Az SPB-nél mint egyedüli főforgalmazónál az alapokat devizáért lehet megvásárolni.

Bakati Miklós, a privát banki szolgáltató kereskedési igazgatója lapunknak elmondta, hogy a HSBC régiós (ázsiai, indiai, európai, amerikai, fejlődő piacok és BRIC országok), valamint pénz-piaci alapjait ajánlják majd a befektetőknek.

Az SPB komoly befektetői válaszvonalnak tekinti a nyár elején lezajlott globális tőkepiaci profitrealizálásokat s az idén végbement majdnem általános kamatemeléseket. Ezek azt jelzik, hogy a befektetők újragondolták a következő évekre alkalmazható befektetési stratégiájukat. Ez alapján az SPB a következő évekre azt ajánlja, hogy csoportosítsák át tőkéjüket az eddig „sztárolt” és akár 200 százalékos profitokat eredményező árupiaci eszközökből, az energiaportfóliókból likvid részvénypiacra, ezen belül is az amerikai, a japán és a fejlett európai vezető papírokba.

Ezenkívül csökkentésre ajánlják az ázsiai feltörekvő piacok eddigi súlyát a portfóliókban, annak ellenére, hogy a növekedés átlagon felüli maradhat, ám a dinamikája csökkenhet. Az ipari szektorokat tekintve pedig jó profitkilátásokkal és tisztes árfolyamnyereséggel lehet számolni az ingatlanalapoknál, a technológiai részvényeknél, az egészségügyi és gyógyszeripari ágazatokban, a nemzetközi színtéren. Jó kilátásokkal kecsegtetnek az olyan nagy integrált szolgáltatású társaságok, mint a Yahoo! vagy a Dell. Bakati Miklós mellőzhetőnek nevezte a nyersolajat mint befektetési instrumentumot, ugyanis új kőolajlelőhelyeket fedeztek fel, rövid távon új feldolgozói kapacitások lépnek a piacra, a felhasználás pedig – Kína kivételével – nem emelkedik az eddigi ütemben. Az SPB igazgatója szerint a befektetők lassan elfordulnak az olyan tranzitáló, vagyis már inkább a fejlett országokhoz tartozó feltörekvő piaci államoktól, mint a visegrádi négyek országai, ahol a gazdaságok kifulladóban vannak, a politikai bizonytalanságok óvatossá teszik a nagybefektetőket, a piacok kevésbé likvidek. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy az „ínyencek” számára új és izgalmas lehetőségeket nyújt a két EU-tagjelölt, Románia és Bulgária, amelyek gazdasága és így részvénypiacai például a 15 évvel ezelőtti magyarországiéhoz hasonló növekedés előtt állnak.

Ugyancsak a hazai példából kiindulva (amikor a 90-es évek elején sok brókercsőd volt) érdemes megnézni, hogy milyen befektetési szolgáltatót, brókercéget választunk az említett piacokon való befektetésre. Főleg, hogy a befektetési alapok ugyanazt a pár blue-chipet veszik majd az említett két délkelet-európai piacon, és ez természetesen árfelhajtó hatású lesz – mondja Bakati Miklós. VG

Európai blue-chipek

Japán részvényalapok

Amerikai részvények

Technológiai papírok

Ingatlanfejlesztők

Gyógyszeripar/egészségügy

Délkelet-európai

(román, bolgár) részvényalapok

Nem ajánlott

Visegrádi részvényalapok

Árupiacok

Olajportfólió

Feltörekvő piacok részvényalapjai (kivéve Kína)

Energiaportfólió

Európai blue-chipek

Japán részvényalapok

Amerikai részvények

Technológiai papírok

Ingatlanfejlesztők

Gyógyszeripar/egészségügy

Délkelet-európai

(román, bolgár) részvényalapok

Nem ajánlott

Visegrádi részvényalapok

Árupiacok

Olajportfólió

Feltörekvő piacok részvényalapjai (kivéve Kína)

Energiaportfólió

-->