Nem enyhül a hiteléhség

Nemcsak a kamatadó elkerülésén fáradoztak eredménnyel augusztusban a magyar háztartások, hanem változatlanul aktívnak bizonyultak a hitelfelvétel terén is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. Augusztusban az összes háztartási hitelállomány 3,31 százalékkal, 4566 milliárd forintra emelkedett, miközben az utolsó 12 hónapban átlagosan csupán 2,67 százalékkal gyarapodott.

A jegybank adatai szerint augusztusban 146,2 milliárd forinttal nőtt a háztartásoknak nyújtott kölcsönök állománya, és a lakáshiteleknél is figyelemre méltó mértékű, több mint 56 milliárd forintos bővülést regisztráltak. (A lakáskölcsönök kamatainál ugyanakkor ez az év nem hozott drámai változást: a jegybank által számolt átlagos érték az idén 9,20 és 9,66 százalék között mozgott.)

A hitelek között ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a korábban elhanyagolt – nem lakás és nem fogyasztási – „egyéb hitelek” aránya. A folyószámlahiteleken kívüli új szerződéseken belül a fogyasztási hitelek súlya 50,9 százalékról 39,7-re, a lakáskölcsönök aránya 34,4 százalékról 27,1-re esett. Eközben viszont megduplázódott az egyéb hitelek súlya, a korábbi 14,6 százalékról 33-ra emelkedett. A folyamatot jól tükrözi, hogy az egyéb hitelek átlagos kamatlába soha nem látott mélységekbe, 9,24 százalékra zuhant, s ezzel – 2003 júniusa óta először – az egyéb hitelek átlagos kamatszintje a lakáshitelkamatok alá esett.

Külön érdekesség volt a hónap folyamán, hogy a betétek után legnagyobb kamatváltozást elkönyvelő változó kamatozású vagy legfeljebb éves kamatfixálású forint fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 2,33 százalékponttal, 20,99 százalékra emelkedett, miközben – a drágulás ellenére – az új szerződések értéke ebben a kategóriában éves rekordszintre, a júliusi 12,6 milliárdról augusztusban 17,1 milliárd forintra ugrott.

Az egyes hitelfajták piaci súlyának alakulását tekintve folytatódtak a több hónapos tendenciák: a háztartásoknak nyújtott kölcsönökön belül a lakáscélúak részaránya 57,4-ről 56,8 százalékra mérséklődött. A lakáscélú hiteleken belül a devizakölcsönök aránya augusztusra 29,5-ről 31,0 százalékra emelkedett. A fogyasztási célú hitelek súlya viszont a háztartásoknak nyújtott összes kölcsönhöz viszonyítva 35,1-ről 35,4 százalékra nőtt, az állomány 62,8 milliárd forinttal emelkedett. A fogyasztási hiteleknél szintén egyre nagyobb súlyt képviselnek a devizaalapú konstrukciók: arányuk a júliusi 55,8-ről 56,8 százalékra emelkedett.