Egészséges szerkezet: mindent felülmúló OTP-nyereség

A konszolidált adózott nyereség az egyszeri hatások kiszűrése után 47,5 milliárd forint, de még így is az elemzői konszenzus felett van - hangsúlyozta Spéder. Az eredményt több tényező korrigálta, így a bank kiszervezett (leányának értékesített majd visszabérelt) egy 15 milliárd forint könyv szerinti értékű ingatlant a tőkehelyzet optimalizálására, rendkívüli bevételként áfavisszatérítést realizált, továbbá MasterCard részvényeket értékesített.

Ezek hatása az adózás előtti eredményre 7,2, az adózott eredményre 6,1 milliárd forint volt. Az OTP Bank továbbra is fenntartja 184-185 milliárd forintos konszolidált IFRS nettó eredménytervét - erősítette meg.

Az alelnök a harmadik negyedévet értékelve elmondta: számos kihívással kellett szembenézniük. Ezek közé sorolta a stabilizációs intézkedések keretében már szeptemberben életbe lépett adóváltozásokat (áfaemelés, a szolidaritási adó és a kamatadó bevezetése) valamint a szigorodó monetáris politikát (az alapkamat az előrejelzett 7,5 százalékkal szemben az időszak végén elérte a 7,75 százalékot).

A módosított konvergenciaprogram pozitív fogadtatásának köszönhetően ugyanakkor jelentősen erősödött a forint - tette hozzá. Az akvizíciókat illetően a korábban megkötött szerződések zárása, illetve ennek előkészítése volt a középpontban, továbbá kötelező érvényű ajánlatot adott be az OTP a román CEC-re. A bolgár DZI-re és az osztrák Bawagra végül nem pályáztak, mert úgy látták, az értékteremtés szempontjából, illetve az üzleti prioritások alapján ez nem indokolt.

Az akvizíciók és a növekvő devizahitelezés finanszírozására az OTP jelentős tőkepiaci tranzakciókat hajtott végre. Az EMTN program keretösszegét 1 milliárdról 3 milliárd euróra emelte, 300 millió eurónyi alárendelt kölcsöntőkét bocsátott ki, 14,5 millió darab saját OTP részvény kötvényesítésével 514 millió euró addicionális tőkét realizált, továbbá 500 millió eurónyi járulékos kölcsöntőke kötvényt bocsátott ki.

A jelzálogbank esetében 750 millió eurós jelzáloglevél kibocsátásra került sor. Az akvizíciók finanszírozásához közvetlenül felhasznált tőkeforrások bevonását - figyelembe véve a magyar makrogazdaság helyzetét és a tőkepiacok körüli jelentős bizonytalanságokat - sikeresnek értékelte Spéder azzal együtt is, hogy a magyar kockázati költségek emelkedése miatt az árak nőttek. Hangsúlyozta: az akvizíciók finanszírozásához és a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez megfelelő forrásokkal rendelkezik a bank.

Mint az alelnök elmondta, a bevont 1,3 milliárd euró finanszírozási költsége és a belépő új bankok konszolidációjának hatása 2006-ban kiüti egymást. A megnövekedett felárak egyébként a korábban prezentált számokhoz képest éves szinten 4 milliárd forintal növelik a finanszírozási költséget, éves szinten 10 milliárdról 14-14,5 milliárd forintra.

A saját részvények értékesítésének Spéder szerint nem lesz lényegi hatása az idei konszolidált IFRS eredményre, a tőkére viszont igen, emiatt a P/BV mutató számításaik szerint jelentősen, 20 százalékkal csökken. Az egyedi magyar mérlegben természetesen meg fog jelenni az 51 milliárd forintos tétel eredményhatása, növelni fogja a szavatoló tőkét, javítja a tőkemegfelelést. Alapvetően ez volt a cél, mert az egyedi magyar mérleg képezi az alapját a banki szavatoló tőke számításnak, a az akvizíciók szempontjából ez volt a legszűkebb keresztmetszet - mondta az alelnök.

Az OTP Bank továbbra is tartja magát a 30 százalékos kifizetési hányadhoz, a rendkívüli tételt nem veszik figyelembe majd az osztalékok elszámolásánál, vagyis nem fog nőni a kifizetendő osztalék mértéke. Ennek a tranzakciónak ugyanis az volt a célja, hogy finanszírozza az akvizíciókat és ezen keresztül maximálja a saját tőke pozíciót - fűzte hozzá Spéder, aki szerint a megcélzott 9,5 százalékos tőkemegfelelést az év végén is tartani tudja a bank (mértéke most 13,4 százalék).

Az alelnök úgy vélekedett, az elemzői célárfolyamokat figyelembe véve a befektetők öt év múlva jól fognak járni az átváltható kötvényekkel, figyelembe véve a jelenlegi eredményeket és célárfolyamokat. A tranzakció lebonyolításakor relatíve alacsonyak voltak az árak - tette hozzá.

Spéder szerint, miután elég magas lesz a felár a 10 éves periódust követően, a papír nagy valósznűséggel visszahívható lesz. Az új leánybankok tőkeigényéről szólva az alelnök elmondta: az idén akvirált orosz és ukrán bankban tőkeemelést inkább a hálózat és az IT fejlesztése indokolna. Az ukrán leánybank fiókhálózatát 200 egységesre kívánják növelni, az orosz bank esetében pedig komoly IT fejlesztési igények merülnek fel, Most folyik a hitelállomány kockázati elemzése, ennek eredményétől függ, lesz-e extra tőkeigény. A cél az, hogy a profitnövekedésből tudják finanszírozni a hitelbővülést. Ez az egyéb fejlesztésekre nem vonatkozik.

Az OTP a következő három évben az orosz piacon a lakossági hitelek 50, az ukrán piacon pedig 70 százalékos bővülésére számít. Ukrajnában a jelenlegi 5-ről szeretné 10 százalékra növelni részesedését a lakossági hitelezésben. A szlovák bank további sorsa az eredményektől függ, a szlovákiai és a horvátországi részesedés Spéder szerint nem illik az OTP által megcélzott méretekhez, ám ezeken a piacokon inkább az organikus növekedésre van lehetőség. (MTI Eco)