Mérséklődik a bankok növekedése és jövedelmezősége

Bár a hosszú távú dinamika még nem változott markánsan (az éves növekedés 23,42 százalék), ez a hitelezési ciklusban trendváltásra utal - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) gyorsjelentéséből.

A hitelezés 2003 végén érte el csúcspontját, azóta a növekedési ütemek általában lassultak, de a növekedés magas maradt. A harmadik negyedévben azonban a felügyelet szerint határozottan lassult a dinamika.

A PSZÁF úgy véli, a jövőben ez a tendencia nagy valószínűséggel folytatódik, s az sem zárható ki, hogy egyes hitelfajták állománya rövidebb-hosszabb ideig mérséklődni fog. Októberben az előzetes adatok szerint a hitelek már abszolút értékben is csökkentek, mind a lakosságiak, mind a vállalatiak.

A devizahitelek továbbra is tartják elsőségüket a banki hiteleken belül. A hitelek devizásodása az elemzés szerint Magyarországon visszafordíthatatlan folyamat, amire a forint első félévben tapasztalható árfolyamesése sem volt tartós hatással. Arányuk hamarosan a lakossági körben is meghaladja az 50 százalékot.

A harmadik negyedévben is lakossági hitelek nőttek a leggyorsabban (5,58 százalék), közel kétszer olyan gyorsan, mint az összes hitelállomány (2,78 százalék).

Továbbra is kiemelkedően gyorsan bővülnek az áruvásárlási kölcsönök, a folyószámlahitelek és a jelzálog fedezetű személyi kölcsönök, tovább lassul ugyanakkor a lakáshitelek növekedése.

A kis- és középvállalati szektor bankrendszerrel szemben fennálló hiteleinek állománya a harmadik negyedévben mintegy 300 milliárd forinttal csökkent, mindeközben a nagyvállalati hitelállomány ismét több mint 2 százalékponttal növekedett.

A felügyelet szerint ezek a folyamatok is egyfajta trendváltást jelenthetnek a vállalkozások banki hitelezésében. A váltásban a bankok kkv szektorral szembeni növekvő óvatossága valamint a szektor csökkenő hitelkereslete egyaránt szerepet játszhat.

A hitelportfolió minősége tovább romlott a harmadik negyedévben: a problémás kihelyezések aránya az előző negyedévi 6,05-ről 6,24 százalékra emelkedett. Bár a minőségromlás nem nagymértékű, s aránya a nemzetközi normákon belül marad, a felügyelet szerint a bankokat kockázatkezelési gyakorlatuk szigorítására figyelmezteti.

Jelentősen átrendeződött a lakossági megtakarítások szerkezete, elsősorban a kamatadó bevezetésének hatására. A legszembetűnőbb változás a háztartások betétállományának nagymértékű csökkenése, ami hosszú évek óta nem volt tapasztalható. A megtakarítások átrendeződésének fő nyertesei a befektetési alapok és a biztosítók unit-linked termékei.

A háztartási betétek állománya augusztusban több mint 246 milliárd forinttal mérséklődött (a bankoké közel 5, a takarékszövetkezeteké 0,7 százalékkal). Szeptemberben tovább fogyott a betétállomány.

Változott a betétek összetétele is: a háztartások a folyószámlán és a rövidebb lejáratú betétekben tartott megtakarításaikat hosszabb lejáratú banki betétekbe csoportosították át.

A befektetési alapokba július 31. és szeptember 4. között több mint 392 milliárd forintnyi friss tőke áramlott (ebből közel 280 milliárdot tett ki a háztartások által befektetett tőke).

A befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékának fedezete a harmadik negyedévben több mint 60 milliárd forinttal gyarapodott.

Bár a bankrendszer eredménye abszolút értékben nőtt, az eszközökre vetített jövedelmezőség érzékelhetően visszaesett, és szűkült a kamatmarzs is.

A bankszektor szeptember végéig 278,113 milliárd forint, a tavalyi első háromnegyedévinél 1,5 százalékkal nagyobb adózott nyereséget könyvelt el. Az eszközarányos nyereség (ROA) a tavalyi első háromnegyedévi 1,67-ről 1,37 százalékra süllyedt, a kamatmarzs pedig 1,05-ről 0,85 százalékra zsugorodott.

A bankok összesített kockázatait kifejező fizetőképességi mutató értéke az idén erősen ingadozott, az év első felében mintegy 1 százalékponttal csökkent, a harmadik negyedévben majdnem ugyanennyivel nőtt.

Ennek azonban a jelentés szerint nem a prudenciális kockázatok változása az oka, hanem szinte kizárólag a forintárfolyam erőteljes ingadozása. Az utóbbi ugyanis befolyásolja a mérlegfőösszeget, amiből kockázati súlyok segítségével a szolvencia mutató nevezőjét képzik.)

Mivel az első félévben romlott a forint, a tőkemegfelelés is romlott, a nyár óta tendenciájában erősödő forint pedig pozitív hatással volt a tőkemegfelelési mutatóra. (MTI Eco)