Röghöz kötött ügyfelek
Ha valami le tudja törni a bankszektor esetenként indokolatlanul magas árait, akkor az a piaci verseny – közölte Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa, summázva a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat vizsgáló szakértői bizottság kialakult álláspontját. A testület szerint elsősorban versenyerősítéssel lehet kezelni a hazai pénzügyi rendszer problémáit. Ebben sokat segíthet a banki önszabályozás, s csak ennek kudarca esetén érdemes törvényi beavatkozáshoz nyúlni. Ez utóbbi alól ugyanis többnyire kibúvót keresnek a hitelintézetek.
A kormányzatnak benyújtott 17 pontból álló javaslatterv – a korábbi kezdeményezések közül – támogatja a teljes körű adóslista bevetését (a listára több helyen is pozitív adóslistaként hivatkoznak, azonban a rendszer nem csupán a rendszeresen törlesztőket tartaná nyilván, hanem az összes igényelt hitel állapotát). Bár eddig a javaslat a személyi adatok sérülése miatt többször „visszapattant” az adatvédelmi ombudsmantól, bevezetésével csökkenhetne a lakossági hitelcsődök valószínűsége. Jelenleg ugyanis egy 20 éve rendszeresen törlesztő ügyfélnek ugyanolyan költségei vannak a hitel után, mint egy ismeretlennek, így a bizonyítottan megbízható ügyfelek fizetik a többiek nemfizetési kockázatát is. Most különösen aktuális a kérdés, hiszen az elmúlt időszak lakáshitelboomja miatt valós veszéllyé vált a hiteladósok csődjének tömegessé válása.
Az egyik legnagyobb problémát mégsem az adóslista kérdése, hanem a bankváltás körüli nehézségek jelentik. Bár itthon a pénzügyi intézmények száma elegendő a szabad választáshoz, ahogy az ügyfél bekerült egy bank hálójába, csak nagy pénz- és időáldozattal tud átlépni egy másik szolgáltatóhoz. A banki röghöz kötés pedig komoly versenykorlátot jelent.
A második nagy problémát a banki tájékoztatás és a termékek összehasonlíthatósága jelenti. Bár jogszabály írja elő kölcsönök nél a teljes hiteldíjmutató (THM), betéteknél pedig az egységesített betéti kamatmutató (EBKM) közzétételét, a banki marketingesek általában mindent megtesznek, hogy megnehezítsék a különböző termékek összehasonlítását.
Alacsony szinten stagnál a lakossági ügyfélpanaszok kezelése is. Bár vannak társadalmi szervezetek (békéltető testületek), amelyek az ügyfelek és a hitelintézetek közötti összezörrenések tisztázására hivatottak, ezeket a bankok általában nem veszik komolyan.
A bizottság azonban több szervezettel is egyeztetett, és a bankszövetség meglepően pozitívan állt a reformok elé. A bankok hozzáállása azért is nagyon fontos, hiszen az elmaradottabb magyar pénzügyi kultúránál megnő a hitelintézeti rendszer és a kormányzat tájékoztatási felelőssége. Éppen ezért elsősorban a bankokon múlik, mennyire lesznek sikeresek a bizottság által indítványozott reformok.
