Betonba ágyazott hitelkamatok

Alig érvényesítették tavaly a hazai hitelintézetek a jegybanki alapkamat mozgását a háztartásoknak nyújtott kölcsöneiknél, sőt akad hiteltípus, amelynél ellentétes tendencia érvényesült – derül ki a Magyar Nemzeti Bank vonatkozó statisztikai adataiból. A háztartásoknak nyújtott hiteleken belül nagyon csekély, egy százalékpontot meghaladó kamatmozgást regisztrált az MNB novemberben az egy évvel korábbihoz képest, annak ellenére, hogy a hazai irányadó ráta ugyanebben az időszakban két százalékponttal – hat százalékról nyolcra – emelkedett.

A viszonylagos változatlanság mögött részben a piaci verseny húzódhat meg, hiszen nem egy keresettebb hitelfajta átlagkamata még mérséklődött is az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A háztartások forintkölcsönein belül a legdrasztikusabb változás a legalább egy-, legfeljebb ötéves kamatfixálású áruhiteleknél jelentkezett: ezek átlagos kamatlába a 2005. novemberi 16,27 százalékról 12,65-ra zuhant, ez a kamatkörnyezet alakulását nézve igen figyelemreméltó teljesítmény. (A változó kamatozású, illetve legfeljebb egyéves kamatfixálású áruhitelek viszont némileg drágultak az egy évvel korábbihoz képest, a 24,81 százalékos átlagos kamatláb 83 bázisponttal haladja meg a bázisidőszakit.)

A forintkölcsönökön belül szintén figyelemre méltó, hogy a fogyasztási hitelek kamata is mérséklődésnek indult: novemberben az MNB már csak 17,19-os átlagos értéket regisztrált, szemben az egy évvel korábbi 17,85 százalékkal. A teljes hitelköltség-mutatót tekintve még erősebben változott a helyzet: a legutóbbi, 25,42-os érték 2,43 százalékponttal marad el a tavaly novemberitől.

A svájcifrank-hiteleknél viszont már inkább érvényesítették az irányadó ráta – egyébként 125 bázispontos – emelkedését háztartási ügyfeleikkel szemben a bankok. A legnagyobb mértékű – több mint három százalékpontos – emelkedés a személyi kölcsönöknél következett be, ez novemberre már több mint 12,5 százalékos átlagkamatlábat eredményezett. A kamat növekedésének hatása a teljes hitelköltség-mutatónál sem maradt el: a tizenegyedik hónap végén már több mint 18 százalékos értéket regisztrált az MNB. Hozzávetőleg nyolcvan bázisponttal drágultak egy év alatt a svájcifrank-alapú, szabad felhasználású jelzáloghitelek is, azokat két hónapja átlagosan évi 4,81 százalékos kamat mellett kínálták a pénzügyi szolgáltatók. A teljes hitelköltség-mutató ugyanakkor ezeknél a kölcsönöknél nem változott, sőt minimális mértékben, de csökkent a 2005. novemberihez viszonyítva. A svájci frankban nyújtott lakáshitelek átlagkamatánál elhanyagolható mértékű emelkedés történt, a teljes hitelköltség-mutató viszont ezeknél a kölcsönöknél is alacsonyabb volt novemberben, mint egy évvel azelőtt. VG