BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Túlsúlyba tartó devizahitelek

Hitelezés. Hónapokon belül túlsúlyba kerülnek az idegen fizetőeszközben nyilvántartott tételek a háztartásoknak nyújtott hiteleken belül: ha valamilyen drasztikus változás nem történik a piacon, erre még ebben az évben mindenképpen sor kerül – derül ki a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adataiból.

A felügyelet kimutatása szerint november végén megközelítette a 2000 milliárd forintot a bankszektor háztartásoknál – vagyis a lakosságnál és egyéni vállalkozóknál – kinn lévő devizahiteleinek az állománya, ez a teljes kihelyezés 46,1 százalékát jelentette. Figyelembe véve, hogy a bankszektor által nyújtott háztartásihitel-állomány az eddigi évekhez hasonlóan az idén is két számjegyű ütemben nőhet, és az új kihelyezések túlnyomó része vélhetően devizaalapú marad, az idegen fizetőeszközben nyilvántartott tételek aránya minden bizonnyal meghaladja majd az ötven százalékot. (A devizaalapú kölcsönök állományát és arányát ugyanakkor a forint svájci frankhoz mért árfolyamának mozgása is nagyban befolyásolja, ám – tekintettel a hazai fizetőeszköz viszonylag jó pozíciójára – nem valószínű, hogy ez a mozgás ez évben a forinthitelek malmára hajtaná a vizet.)

Az elmúlt hónapok fejleményeit nézve a változás szintén borítékolhatónak tűnik. Az MNB adatai szerint a háztartások öszszes – 4676,6 milliárd forintnyi – hitelének 41,7 százalékát tartották nyilván devizában november végén, szemben az egy évvel korábbi nem egészen 28 százalékkal. A bankok által a lakosságnak kihelyezett kölcsönöknél hasonlóan változott a helyzet: a devizában – túlnyomó részt svájci frankban – kinn lévő tételek aránya a 2005. év végi 32,7 százalékról novemberre 46,5-re emelkedett.

Figyelemre méltó, hogy a lakossági forinthitelek az utóbbi egy évben gyakorlatilag stagnáltak a bankoknál: a novemberig tartó tizenegy hónapban mindössze 17 milliárdos növekedést regisztrált a PSZÁF, ez nem egészen egyszázalékos bővülést jelent. Ráadásul a meghatározó szerepet játszó fogyasztási és lakáshiteleknél nominálisan is csökkent az állomány, vagyis az új kihelyezések összege már nem éri el a törlesztésekét. (A mérséklődés ugyanakkor még nem tekinthető drámainak, a fogyasztási hiteleknél 3,6, a lakáscélúaknál pedig 1,9 százalékos visszaesést mutatnak a statisztikák.)

A devizaalapú kölcsönöknél ugyanakkor drasztikus változásokról adnak számot a legfrissebb adatok: a lakosságnál kinn lévő mennyiség nem egészen egy év alatt 80 százalékkal nőtt. A lakáshiteleknél a legszembetűnőbb a bővülés; a devizában kinn lévő állomány a 2005. decemberi 471-ről 876 milliárd forintra nőtt, ez csaknem 86 százalékos ugrásnak felel meg. VG





Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.