Hiteleken híztak a bankok
A lakosság csillapíthatatlan hiteléhsége pörgette a bankszektort 2006-ban is: a lakossági hitelek állománya 27,8 százalékkal (924 milliárd forinttal) bővült, ez több mint negyedét tette ki a 18,7 százalékkal emelkedő banki eszközállomány-növekménynek – derült ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) előzetes (nem auditált) adataiból. A banki eszközök tavaly – minden korábbi évnél jobban – 3279 milliárd forinttal, 20,8 ezer milliárdra bővültek, miközben a lakossági hitelállomány 4312 milliárd forintra szökött. A banki hiteleken belül a vállalkozások visszaszorulása évről évre szembetűnőbb: a teljes hitelállományból a lakosság tavaly először részesült 30 százalékot meghaladó arányban. A kamatadó bevezetésének évében megdöbbentő lehet, hogy miközben a vállalkozások 23,2 százalékkal bővítették megtakarításaikat, a lakossági betétek növekedési üteme négyéves mélypontra, 4,22 százalékra zuhant. (Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a lakossági betétállomány visszaesésében nagy szerepet játszottak a kedveltté vált alternatív megtakarítási lehetőségek, például a tőkegarantált alapok felfutása.)
A lakosság hiteléhségét ugyanakkor jól szemlélteti, hogy ha az idén is a tavalyihoz hasonló mértékben bővülnek a lakossági kölcsönök és betétek, úgy az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a lakossági hitelek abszolút volumene meghaladja a teljes betétállományt – erre pedig korábban még nem volt példa.
Mind a hitel-, mind a betéti oldalon a devizaalapú konstrukciókat kedvelték az ügyfelek: a lakossági devizahitel-állomány 83,5 százalékkal, 2 ezer milliárd forint fölé bővült, míg a vállalatok devizabetét-állománya 75,7 százalékkal, 1180 milliárd forintra duzzadt. A forintalapú konstrukciók visszaszorulása tavaly is folytatódott. Bár a lakossági kölcsönökön belül a lakáshitel továbbra is vezető szerepet tölt be, primátusát egyre inkább letörik az új kedvenccé vált fogyasztási kölcsönök: amíg két éve a lakáshitelek még a teljes lakossági kölcsönállomány 70, a fogyasztási hitelek pedig 20 százalékát tették ki, az arány 2006 végére 60-30 százalékra módosult.
A bankszektor adózott eredménye egy év alatt 15,4 százalékkal, 362,6 milliárd forintra emelkedett. A 2006-os volt az első év, amikor a profitnövekedést teljes mértékben a kamateredménynek köszönhette a szektor: a nem kamatjellegű eredmény ugyanis (bár kismértékben) először csökkent az elmúlt évek alatt.
A jutalékokat, osztalékokat és a devizakereskedelmet is magában foglaló nem kamatjellegű eredmény stagnálása azonban nem jelenti egyértelműen a piaci verseny erősödését: a jutalékokból származó bevétel ugyanis az elmúlt évekhez hasonlóan 12,44 százalékkal bővült. Érdekes továbbá, hogy bár a bankszektor eredménynövekedése hajszálnyival túlteljesítette a tavalyi évet, az adózás előtti eredmény mindössze 13,9 százalékkal bővült, ez a legalacsonyabb növekedés az elmúlt hat évben. VG
