BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ötvenmilliárdnyi új hitel

Hitelezés. Újabb csaknem 53 milliárd forinttal növelték banki hiteleik állományát februárban a magyar háztartások, így a náluk lévő kölcsönök mennyisége már közelíti a 4900 milliárdos szintet – derül ki a Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett adataiból. A növekedést ráadásul mérsékelte a forint erősödése is a svájci frankkal, illetve az euróval szemben: a devizahitelek állománya ugyanis a tranzakciókból eredően 70 milliárd forinttal emelkedett, ebből 13 milliárdot faragott le az árfolyamváltozás hatása. (A forinthitelek mennyisége tovább mérséklődött, ezúttal négymilliárddal olvadt az állomány.)

A február végéig számított egy év alatt a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya így bő ezermilliárddal – több mint 26 százalékkal – emelkedett. A lakáskölcsönök növekedési üteme viszont már jóval elmarad a fogyasztási típusúakétól: a lakáscélúak éves emelkedése már nem érte el a 19 százalékot, a fogyasztási hiteleké viszont csaknem 45 százalékos volt.

Ennek megfelelően az egyes hiteltípusok súlya fokozatosan átrendeződik a háztartások portfóliójában: a jegybank adatai szerint februárban a lakáshitelek a teljes állománynak már csak 56,4 százalékát képviselték.

A devizásodás folyamata szintén nem állt meg: az összes hitelállományon belül a devizahitelek részaránya januárhoz képest tovább, 43,9-ről 44,5 százalékra emelkedett, a jelenlegi arány pedig több mint háromszorosa a két évvel korábbinak. A lakáskölcsönöknél viszont az idegen fizetőeszközben nyilvántartott tételek még mindig alig több mint harmadát teszik ki az összmenyiségnek, ez elsősorban a még mindig jelentős, állami támogatás mellett nyújtott állománnyal magyarázható. A fogyasztási hiteleknél ugyanakkor más a helyzet: ezeknek már nagyjából 60 százalékát devizában tartják nyilván, annak ellenére, hogy egyes hiteltípusoknál – például az áru- és folyószámlahiteleknél – a forintkonstrukciók a meghatározók.

A betéteknél ellenben – két hónapnyi növekedés után – ismét az állomány mérséklődését volt kénytelen elkönyvelni az MNB. Februárban bő 24 milliárd forinttal apadt a hitelintézeteknél elhelyezett betétek menynyisége, így a teljes volumen ismét a 6000 milliárdos limit alá csúszott.

A betétek éves növekedési üteme – az inflációs adatok ismeretében – szintén nem nevezhető kiugrónak: a teljes állomány a februárig számított tizenkét hónap alatt 4,79 százalékkal gyarapodott. A lekötött betéteknél ennél valamivel magasabb – 5,22 százalékos – bővülést regisztráltak, a látra szóló és folyószámlabetéteknél viszont mindössze 3,56 százalékos az emelkedés. Ami a februári fejleményeket illeti: a hitelintézeteknél elhelyezett betéteken belül 14,8 milliárd forinttal nőtt a látra szóló és folyószámlabetétek állománya, a lekötötteké viszont 38,9 milliárd forinttal mérséklődött. Ez utóbbinál az éven belüli lejáratra lekötött betéteké 35 milliárddal, az éven túli lejáratra lekötötteké pedig 3,9 milliárd forinttal csökkent. (A hitelköltségek alakulásáról cikkünk a 14. oldalon) VG

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.