A forint lehúzza a bankokat

Meglehetősen szolid negyedéves számokat produkálhatott a hazai bankszektor, a svájci frankkal és az euróval szemben is erős forint miatt ugyanis komoly mértékben leértékelődtek a devizahitel-állományok. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint csak márciusban közel kétszázmilliárd forinttal rontotta a hitelállományokat az erős forintárfolyam, ebből a nem pénzügyi vállalatok 88, a háztartások pedig 76 milliárddal részesedtek.

Az árfolyamváltozás hitelekre gyakorolt kedvezőtlen hatásait jól szemlélteti, hogy a háztartásoknak márciusban 86,2 milliárd forinttal növekedtek a tranzakciók – tehát a kihelyezések és visszafizetések – után a devizahiteleik, viszont ez a növekmény a hazai fizetőeszköz erősödése miatt alig több mint tízmilliárdra apadt. Az árfolyamváltozás hatásai ráadásul a háztartási szektornál kiemelten jelentkeznek, hiszen az új kihelyezések többsége már devizában, főként svájci frankban történik. (A forinthitelek állománya hosszú hónapok óta stagnál vagy enyhén csökken, tehát az új kihelyezések még a folyó törlesztéseket sem tudják fedezni.)

A háztartások hitelein belül a legszembetűnőbb változás a lakáscélú kölcsönöknél következett be, ugyanis azoknál márciusban 5,2 milliárd forinttal csökkent az állomány: erre 2000 februárja óta nem akadt példa.

A devizaalapú hitelállományok leértékelődése jól látszik a bankszektor negyedéves teljesítményén is: a 2006 decembere és 2007 márciusa között eltelt időszakban valamivel 150 milliárd forint felett növelték hiteleik mennyiségét a magyar háztartások, szemben az egy évvel korábbi negyedéves időszakkal, amikor csaknem 200 milliárdos volt az emelkedés. Bár némi visszaesés a fogyasztási hiteleknél is bekövetkezett – itt hozzávetőleg 16 milliárddal volt kisebb a növekedés –, az igazi lassítás a lakáshiteleknél mutatkozik: ezeknél 2006 első negyedében még több mint 80 milliárdos emelkedést produkáltak a bankok, rá egy évre viszont már csak nem egészen 54 milliárd forintot sikerült elérni.

A bankok beszámolói szerint egyébként nincs komoly gond a hitelfelvételi kedvvel: az első hónapok alapján ugyanis nem látszik, hogy a kormányzati intézkedések érezhető keresletcsökkenést generálnának. A devizában nyilvántartott tételek komoly mértékű felértékelődésére viszont nem lehet számítani: az elemzők ugyanis a 245-250-es szint környékére várják néhány hónapos távon a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyamát, és nem várható drámai változás a svájci frank piacán sem. BM