Befagytak a régiós devizák

Tetszhalálba dermedtek a régiós devizák. Legalábbis ezt támasztja alá, hogy sem a kínai tőkepiac 20 százalékos korrekciója, sem a korábban útmutató izlandi korona napon belüli 2 százalékos gyengülése, de még Ben Bernanke Fed-elnök vészjósló beszéde sem tudta kimozdítani a régió devizáit a napok óta tartó szűk kereskedési sávból. Márpedig Jean-Claude Trichet EKB-elnök, Ben Bernanke és Fukui Tosihiko, a Bank of Japan első embere részvételével megtartott nemzetközi monetáris politikai konferencia nemcsak az amerikai tőzsdeindexeket és a dollár euróhoz viszonyított árfolyamát, de a hazai börzét is elindította a lejtőn. A konferencia során a piac elsősorban az amerikai jegybankelnök szavait figyelte, aki tovább tüzelte a stagflációs várakozásokat, lehűtve az idei dollárkamatvágás esélyeit. Mint kiderült: az amerikai gazdaságra nézve a legnagyobb veszélyt a lakóingatlan-beruházások gyengélkedése jelenti, ez a korábban gondoltnál is hosszabb ideig visszafoghatja az amerikai gazdaság növekedését, miközben az infláció letörésére irányuló várakozások nem biztos, hogy teljesülnek. A beszéd hatására a nyugati részvényindexek közül a DAX több mint egy százalékkal, a CAC 40 0,7, az FTSE 0,5 százalékkal veszített az értékéből, míg a régiós tőzsdék közül a magyar és a lengyel börze is 0,2 százalékos negatívba került a reggeli optimista nyitás után.

A hazai deviza árfolyama azonban a múlt heti 249–251,5 forintos kereskedési sáv után tovább szűkült a 249,6–250,8 forintos határok közé. A külső egyensúly javulásával ugyanis egyre jobban csökken a forint sebezhetősége, így a tavalyihoz hasonló kilengésekre már biztos nem kell számítani – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A régiós devizákra egyébként a mai EKB-kamatdöntési előtti kivárás jellemző. Bár a befektetők már biztosra árazzák a holnapi 25 bázispontos emelés esélyét, amellyel az euróra vonatkozó irányadó ráta 4 százalékra emelkedhet, a döntési utáni kommentár még hozhat meglepetéseket. Az elmúlt hetek szigorításpárti nyilatkozatai ugyanis nem zárják ki, hogy holnap a kamatszigorítási ütem gyorsítására tesz utalást Trichet elnök, ezzel akár havonta emelkedhet az euró-alapkamat. A kamatdöntéstől függetlenül pár hónapos időtávon azonban három tényező miatt is erősödhet a hazai deviza: egyrészt az osztalékfizetési szezon elmúltával csökken a forintra nehezedő gyengítő hatás, másrészt a lakossági devizahitelek továbbra is magas növekedést mutatnak, végül pedig az európai uniós pénzek második félévi megérkezése is erősíthet a forinton. A hazai deviza árfolyama így év végére ismét a 245 forintos szintek közelébe erősödhet.

Ezzel szemben inkább a forintgyengülés felé mutató jelekre hívta fel a figyelmet Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A második fél évre várt hazai kamatvágások ugyanis egy emelkedő európai kamatszinttel találják szemben magukat, ez a magyar kamatmarzs jelentős csökkenését eredményezheti, így a forint árfolyama év végére inkább a 250–255 forintos szint között alakulhat a CIB elemzője szerint. VG