Lelassított az idén a pénzügyi szektor
A PSZÁF szerint az első negyedévben erőteljesen differenciálttá vált az egyes pénzügyi területek fejlődése, mind az ágazatok között, mind az egyes ágazatokon belül. A bankoknál az öszszes hitelállomány éves növekedési üteme jelentősen lassult, 18,5-ről 13,8 százalékosra esett vissza. Viszont az is igaz – mutat rá a jelentés –, hogy a forint számottevő felértékelődése miatt a devizahitel-állományok forintban értékelve jelentősen összezsugorodtak. Az így keletkező közvetlen árfolyamhatást kiszűrve az éves állománynövekedés lassulása minimálisnak tűnik. Vagyis a banki üzletméret növekedése (forintban mérve) valóban sokat lassult, csak nem a kereslet markáns lanyhulása, hanem a hazai fizetőeszköz felértékelődése által okozott árfolyamhatás következtében. Ezzel egyidejűleg a lakosság márciusig nagyságrendben fenntartotta tavalyi hitelkeresletének mértékét: az elmúlt tizenkét hónapban 1153,8 milliárd forinttal nőtt a hiteltartozása, ez év január 1-jétől március végéig 256,3 milliárddal.
A bankok lakossági hiteleinek hitelcél szerinti szerkezetében is lényeges változások mennek végbe. A (forintban denominált) lakáshitel-állomány – hosszú évek óta először – márciusban az előző havinál valamivel alacsonyabb volt. A fogyasztási hitelek kibocsátása is lassul, ugyanakkor nő a jelzáloggal fedezett kölcsönök aránya, ezen belül főként a szabad felhasználású hiteleké. A vállalati hitelállomány egészében csökkent, s emiatt – napi árfolyamon számítva – az első negyedévben a bankok teljes hitelállománya is mérséklődött.
A szövetkezeti szektor mérete a szövetkezetek számát tekintve tovább zsugorodott. 2006 végén még 169 szövetkezeti hitelintézet működött, 2007 első negyedének végén már néggyel kevesebb. Eközben az elmúlt tizenkét hónapban az eszközállományuk 6 százalékkal nőtt, az általuk nyújtott lakossági hiteleké pedig 12 százalékkal.
A pénzügyi vállalkozások üzletmérete csak kismértékben bővült, erre az ágazatra is a lassulás volt jellemző az első negyedévben. Az összes ügyfélkövetelés enyhén emelkedett, ezen belül a háztartásokkal szembeni követelések közel változatlanok maradtak, mind éves, mind negyedéves összehasonlításban. A pénzügyi vállalkozások szempontjából fontos újautó-eladások száma csökkent, az autókereskedések 42 079 új személygépkocsit és terepjárót adtak el, ez 5,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A nem pénzügyi vállalatok finanszírozása ebben a körben valamelyest bővült, ezen belül a vállalati gépjármű- és az ingatlanfinanszírozás is. A lakossági körben a gépjármű-finanszírozás mértéke csökkent, miközben az ingatlanfinanszírozás tovább bővült. Dinamikusan nőtt a személyi hitelek volumene is. A kihelyezések alakulásával összhangban a pénzügyi vállalkozások banki refinanszírozása az első negyedben csak kismértékben emelkedett.
A lakosság nettó pénzügyi megtakarításai ebben az időszakban erősen visszaestek. A pénzügyi eszközei összességében gyorsabban nőttek, mint a kötelezettségei, de a készpénz- és betétállomány 81 milliárd forintos növekedése nem érte el a hitelek és a kölcsönök bővülésének egyharmadát. Így a lakossági körben a hitel-betét olló az első negyedévben tovább nyílt, a banki hitelek lakossági megtakarításokkal való fedezettsége tovább csökkent.
A lakosság befektetési preferenciái már hosszabb ideje egy irányba mutatnak folyamatos eltolódást: a nagyobb piaci kockázatot hordozó intézményi befektetések – befektetési jegyek, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások és a nyugdíjpénztári megtakarítások – felé, miközben a hagyományos banki befektetések – a hitelintézetek jelentős erőfeszítései ellenére – nagyrészt stagnálnak, illetve csökkennek.
Miközben a biztosítótársaságok szerződésállománya stabil, addig díjbevételük növekedési üteme lényegesen csökkent a tavalyi évhez képest (19-ről 12 százalékra), a belső szerkezetükben viszont nem következtek be mélyreható változások. Az életbiztosítások díjbevételének növekedése továbbra is jóval meghaladja a nem élet ágiak bővülését, de ebben meghatározó a befektetésekhez kapcsolt életbiztosítások kiemelkedően gyors bővülése, amelyben a befektetési preferenciák korábban említett változása mellett bizonyos adószabályok is szerepet játszhatnak. A nem élet ági biztosítások állománya és díjbevétele összességében nem változott számottevően 2006 első negyedéhez képest. A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítások átkötési időszaka rendben lezajlott a tavalyi év végén, a szerződésszámok csökkenése valószínűsíthetően a gépjárműeladások lassuló üteméhez köthető. A casco biztosítások állománya folyamatosan – kismértékben – nő, díjbevételük pedig 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
Az európai unió átlagánál alacsonyabb a piaci koncentráció
A magyarországi bankszektorban igen éles verseny folyik a szereplők között, amelyre több körülmény is enged következtetni – derül ki abból a tanulmányból, amelyet a McKinsey & Company készített.Az elemzés egyebek mellett rámutat: a piaci koncentráció jóval az Európai Unió átlaga alatti, a három legnagyobb szereplőnek csak 44 százalékos részesedése van (ez csak 2006-ban 4,6 százalékponttal csökkent).
A belépési korlátok szintén alacsonyak a hazai bankpiacon, a megelőző év óta tíz új szereplő tűnt fel, a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó versenyzők száma pedig 2004 óta jóval száz fölé emelkedett.
Az árazást tekintve – mutat rá az elemzés – szintén nincsenek különleges helyzetben a hazai bankok, hiszen egyre intenzívebb a verseny a szereplők között.
Az elemzés egyebek mellett rámutat: a piaci koncentráció jóval az Európai Unió átlaga alatti, a három legnagyobb szereplőnek csak 44 százalékos részesedése van (ez csak 2006-ban 4,6 százalékponttal csökkent).
A belépési korlátok szintén alacsonyak a hazai bankpiacon, a megelőző év óta tíz új szereplő tűnt fel, a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó versenyzők száma pedig 2004 óta jóval száz fölé emelkedett.
Az árazást tekintve – mutat rá az elemzés – szintén nincsenek különleges helyzetben a hazai bankok, hiszen egyre intenzívebb a verseny a szereplők között.-->
