Duzzad a kölcsönáradat

Nyáron sem akart leállni a hitelfelvétellel a magyar lakosság: az egyébként uborkaszezonnak számító júliusban is több mint 191 milliárd forinttal nőtt a háztartási szektornál kinnlevő kölcsönök állománya, és komoly tempóban közelít a betétekéhez. A drámai mértékű júliusi emelkedésben persze ezúttal a forint gyengülésének is volt szerepe: az árfolyamváltozások hatásának kiszűrése után ugyanis már „csak” nagyjából 130 milliárdos növekedést regisztrált volna a jegybank.

A korábbi hónapokban tapasztalt tendenciák tovább folytatódtak: az új kihelyezések gyakorlatilag teljes egésze deviza- – többnyire svájcifrank- – alapon történik, így az idegen fizetőeszközben nyilvántartott tartozások lassan túlsúlyba kerülnek a forinthitelekkel szemben. (Az MNB számításai szerint a háztartási szektor hiteleinek már 49,3 százalékát tartják nyilván devizában, és ez az arány hozzávetőleg két és félszerese a két évvel korábbinak.)

A fogyasztási típusú hitelek térnyerése szintén tovább folytatódik: ezen kölcsönök állománya egy év alatt több mint egyharmadával nőtt, míg a lakáshiteleknél bő tizenöt százalékos emelkedést regisztráltak. A fogyasztási hiteleken belül is szembeötlő a szabad felhasználású jelzáloghitelek mennyiségének megugrása: csak júliusban 60 milliárd forinttal növelték illyen típusú tartozásaikat a háztartások, egy év alatt pedig csaknem másfélszeresére – közel 1000 milliárdosra – duzzadt az állomány. Sokatmondó tény az is, hogy a jelzáloghitelek nem egészen egyhuszadát tartják nyilván forintban a bankok, a fennmaradó rész túlnyomó többsége pedig svájcifrank-alapú. A klasszikus, ingatlanfedezet nélküli személyi kölcsönöknél jóval visszafogottabb, de azért tempós a növekedés: állományuk júliusban lépte át először az 500 milliárdos határt, amely bő 17 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

A lakáshiteleknél szintén tovább olvad a forintkölcsönök súlya: az utóbbi hónapokban nominálisan is csökkent az állomány, sőt, a júliusig tartó egy év alatt összesen 50 milliárddal apadt.

A betéteknél viszont korántsem olyan lelkesek a hazai háztartások, mint a hitelfelvételnél: az elmúlt egy évben alig növekedett, vagy éppen csökkent is az állomány, így jelentősebb elmozdulás régóta nem jelentkezik ezen a területen. Ennek következtében a hitelek állománya lassan, de biztosan kezdi utolérni a betétekét, tehát néhány hónap múlva – ha lényegesen nem változnak az eddigi tendenciák – a magyar lakosság tartozásainak mennyisége meghaladhatja a banki betétekét.

A háztartások egyébként júliusban 14,1 milliárddal, 6030,4 milliárd forintra növelték betétállományukat, viszont az éves növekedés így is elenyésző, mindössze kétszázalékos. A bankok augusztusi megtakarítási kampányai ugyanakkor feltehetően élénkítik majd ezt a piacot is, tehát a múlt hónapról szóló statisztikákban már komolyabb, pozitív irányú elmozdulás várható. BM