Lökés a tőkepiacoknak

Hosszú hetek óta nem látott optimizmust hozott a piacokra a Fed vártnál nagyobb kamatvágása. A bejelentés után szó szerint elszabadultak az árfolyamok. Ahogy a tengerentúlon, úgy Európában is a bankpapírokra volt a legjelentősebb hatással a kamatvágás; a brit Barclays, a francia Société Générale, illetve az első számú német hitelintézet, a Deutsche Bank árfolyama 5 százalék körüli erősödéssel reagált napközben. Jól mutatja a pénzügyi szektort jellemző optimizmust a Dow Jones Stoxx 600 Banks Index több mint 3 százalékos emelkedése. Az Erste Bank árfolyama Bécsben 4, Prágában 5 százalékkal erősödött, Varsóban a PKO Bank ára több mint 4, a Raiffeisené Bécsben csaknem 5 százalékkal drágult. Az amúgy is hurráoptimista kereskedési hangulatnak újabb lökést adott a tegnap délután megjelent, a vártnál sokkal jobb amerikai inflációs adat is.

Azok a hazai befektetők pedig, akik eladási pozícióban várták a BÉT tegnapi nyitását, jogosan retteghettek. A bika minden shor-tost felöklelt: a BUX index 648 pontos emelkedéssel nyitott, és végül 2,68 százalékos erősödéssel, 27 382 ponton zárt. A nap főszereplőjének – mint ahogy várható volt – az OTP bizonyult: 3 százalék körüli emelkedése és 23 milliárd forintos forgalma valóban kiemelkedőnek mondható. Jól szerepelt a Mol és a távközlési papír is.

Természetesen a kamatvágás vesztese a dollár, amely már korábban is sosem látott szintekre gyengült az euróhoz képest. A zöldhasúnak a főbb devizákkal szembeni – a kereskedelmi forgalommal súlyozott – árfolyamát kifejező index 79,091-es értékre zuhant, ez az elmúlt 15 év legalacsonyabb szintje. A dollár gyengélkedése viszont csaknem három évtizedes csúcsra emelte az arany jegyzését. Régiónk devizáival szemben is gyengült, ám ez – mint Kuti Ákos, a Cashline elemzője rámutatott – az exportorientált magyar tőzsdei cégeknek nem nagyon tesz jót. Kuti szerint a 100 százalékos dollárkitettségű Molra lehet a legrosszabb hatással az erős magyar deviza, illetve az Egisre, s csak harmadsorban a Richterre, amely már az orosz piaci elszámolását is kezdi átállítani dollárról euróra; jelenleg dollárkitettsége 25, míg az euróval kapcsolatos már 60 százalékos. A Cashline elemzője szerint a Fed kamatcsökkentésének hatására javuló nemzetközi piaci hangulat növeli annak esélyét, hogy hétfőn az MNB is kamatot csökkentsen, habár új bizonytalansági tényezőként megjelent a Pénzügyminisztérium inflációs becslésének emelése. Kuti Ákos felhívja a figyelmet a kamatvágás egyik látványos hatására: a félelem indexének is nevezett VIX amerikai volatilitási mutató a kamatdöntés előtti 26-os értékről 20 százalékra, augusztus eleji szintjére zuhant. A Cashline elemzője úgy véli, a továbbiakban is fennmaradhat a magas volatilitás, de a piacok már nem lesznek annyira idegesek, illetve csak az amerikai gyorsjelentési szezonban, október vége felé derülhet ki, hogy a reálgazdaság szenvedett-e komolyabb károkat, tényleg szó lehet egy hangsúlyosabb recesszióról.

A nyersanyagpiaci árak emelkedése viszont arra utal, hogy a befektetők már nem tartanak egy gyorsan bekövetkező gazdasági visszaeséstől, így Londonban az acélipar egyik fő alapanyagának számító nikkel ára 6 százalékkal erősödött, a rézé héthetes csúcsra emelkedett, illetve jelentősen drágult az ólom, az alumínium és a cink is.

A Merrill Lynch szerint a Fed kamatvágása a legmaximálisabb „bullish”, piacerősítő üzenet, amely az utolsó beszállási lehetőséget jelzi a fejlődő piacokra. A befektetési ház megállapítását arra alapozza, hogy azok a kamatvágások, amelyeket egy pénzügyi krízis idézett elő, de utána nem követte recesszió – és a Merrill várakozása szerint most sem lesz –, az „olcsó” pénz miatt hatalmas tőzsdei buborékokhoz vezettek az éppen aktuális „divatpiacokon”, amilyen most a fejlődő országok részvénypiaca. VG