Belgrád-Budapest: „átteszik" a szerbek a határt, kiderült, hogy meddig tart az ellenőrzés – a magyarokon múlik, hogy leszállítanak-e

A Belgrád-Budapest útvonalon a vasúti forgalomban a határellenőrzés lebonyolításának módját a Szerb Köztársaság Kormánya és a Magyarország Kormánya között létrejött, a közúti, vasúti és vízi forgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás szabályozza, amely alapján a két fél megállapodhat abban, hogy közös határátkelőhelyen végeznek határellenőrzést, közölte a szerb belügy a Tanjuggal. 

„A fent említett megállapodással összhangban a Belgrád–Budapest útvonalon az utasok határellenőrzését a Magyarország területén, Kelebián, a nemzetközi vasúti személyforgalom ellenőrzésére szolgáló közös határátkelőhelyen végzik, míg a tehervonatok ellenőrzése érdekében a határellenőrzést a Szabadka–Kelebia vasúti határátkelőhelyen tervezik végezni” – közölte a Belügyminisztérium a szerb portállal. 

Tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és hogy a határátkelőhelyein tavaly óta alkalmazzák az EES beléptető és kiléptető rendszert , a Belügyminisztérium arra a kérdésre, hogy minden utasnak leszállnia kell-e a vonatról átvizsgálás céljából, azt válaszolta, hogy ez nem tartozik a hatáskörükbe, írja már N1.rs szerb hírportál. 

„Az Európai Unió Határrendészeti Igazgatóságának (EES/ETIAS) végrehajtása nem a Belügyminisztérium, a Határrendészeti Igazgatóság hatáskörébe tartozik, hanem Magyarország, mint uniós tagállam illetékes hatóságainak” – tette hozzá a belügyminisztérium a hírportál érdeklődésére. 

Küszöbön az átadás

A legfrissebb hírek szerint a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal megnyitása küszöbön áll. Míg szerb részről májusi indulásról szólnak a nyilatkozatok, Lázár János szerint Magyarországon az a cél, hogy a személyforgalom legkésőbb március elején megkezdődjön. A miniszter a legutóbbi közlekedésinfón hangsúlyozta: az időpont kizárólag az általa elrendelt biztonsági felülvizsgálat lezárásától függ, és amint ez megtörténik, elindulhat a menetrendszerű közlekedés.

Mint ismert, a vasútvonal fejlesztése a magyar közlekedéspolitika egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása. A szerb szakaszt már korábban átadták, a Belgrád–Újvidék közötti részen ma már óránként kétszáz kilométeres sebességgel közlekednek a személyvonatok. A magyar oldalon a pálya Szabadka irányába egészen Kelebiáig újult meg, és a teljes szakaszon villamosított, kétvágányú, nagy sebességű vasút jön létre.

A beruházás célja, hogy a kínai árukat a görögországi Pireuszból a leggyorsabb útvonalon juttassa el Közép-Európába, elsősorban Magyarországon keresztül. A vonal a transzeurópai TEN-T hálózat része, ami azt jelenti, hogy uniós logisztikai szempontból is stratégiai folyosóvá válik.

Három és fél órára csökken a menetidő 

A becslések szerint a tehervonatok menetideje a jelenlegi 8-9 óráról kevesebb mint 3,5 órára csökkenhet Budapest és Belgrád között – ami jelentős előny lesz a Balkán és Közép-Európa közötti áruforgalomban. A magyar szakasz kivitelezését a kezdetek óta a MÁV Zrt. irányítja, a munkálatok több mint 150 kilométernyi új vasúti pályát, 225 ezer köbméter betonalapot és több mint 1300 felsővezeték-tartó oszlopot foglaltak magukba.

A teherforgalom esetében már konkrét dátumot jelölt meg a tárcavezető: február 27-én megnyitják a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát az áruszállítás előtt, a tesztüzem már folyamatban van. Lázár János szerint a pálya teherforgalmi kihasználtsága eléri majd a 100 százalékot, ami stratégiai szerepet ad a vonalnak a kelet–nyugati irányú logisztikai forgalomban.

Hasonlóról ír az Auslanderin is, hozzátéve, hogy egy másik küszöbön álló fejlesztés a bécsi vonatjárat meghosszabbítása. Az új, akár 200 kilométer per órás sebességre is képes CRRC vonatok pontosan három óra alatt jutnak Belgrádból Budapestre, és további 2 óra 40 perc alatt Bécsbe. Autóval az út több mint egy órával hosszabb lenne, a határellenőrzéseket nem számítva.

Nem először merül fel a Bécs–Budapest–Belgrád vonal ötlete

Erről a lehetőségről novemberben a szerb sajtó is beszámolt. Akkor az N1 arról írt, hogy Belgrádból naponta két vonat folytatja útját a magyar fővárosból egészen Bécsig. Az ellenkező irányban, Bécsből Belgrádba szintén napi két indulás lesz.

Arról a Világgazdaság is beszámolt akkor, hogy az OBB a MÁV-val közösen tervezi a jövőben a 144-es és a 148-as vonatok közlekedtetését Belgrád, Budapest és Bécs között. Az ellenkező irányban pedig a 141-es és a 147-es vonatok közlekednek majd Bécs, Budapest és Belgrád között.

Az OBB akkor kiemelte, hogy a szóban forgó vonatok jelenleg csak Bécs és Budapest között közlekednek, és hozzátette, hogy a Belgrádba vezető közvetlen vonal indulásának dátuma még nem meghatározott, de 2026-ban várható.