Belgrád-Budapest: „átteszik" a szerbek a határt, kiderült, hogy meddig tart az ellenőrzés – a magyarokon múlik, hogy leszállítanak-e
A Belgrád–Budapest útvonalon a vasúti forgalomban a határellenőrzés lebonyolításának módját a Szerb Köztársaság kormánya és a Magyarország kormánya között létrejött, a közúti, vasúti és vízi forgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás szabályozza, amelynek alapján a két fél megállapodhat abban, hogy közös határátkelőhelyen végeznek határellenőrzést – közölte a szerb belügy a Tanjuggal.
„Az említett megállapodással összhangban a Belgrád–Budapest útvonalon az utasok határellenőrzését Magyarország területén, Kelebián, a nemzetközi vasúti személyforgalom ellenőrzésére szolgáló közös határátkelőhelyen végzik, míg a tehervonatok ellenőrzését a Szabadka–Kelebia vasúti határátkelőhelyen tervezik végezni” – közölte a Belügyminisztérium a szerb portállal.
A határellenőrzéssel kapcsolatban a belügyminisztérium azt mondja, hogy az 30 percig fog tartani, és ezt a vasúti személyforgalomért felelős hatóság határozza meg a határrendészet és a vámhatóság egyetértésével.
Tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és hogy a határátkelőhelyein tavaly óta alkalmazzák az EES beléptető és kiléptető rendszert, a Belügyminisztérium arra a kérdésre, hogy minden utasnak le kell-e szállnia a vonatról átvizsgálás céljából, azt válaszolta, hogy ez nem tartozik a hatáskörükbe – írja már N1 szerb hírportál.
Küszöbön az átadás
A legfrissebb hírek szerint a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal megnyitása küszöbön áll. Míg szerb részről májusi indulásról szólnak a nyilatkozatok, Lázár János szerint Magyarországon az a cél, hogy a személyforgalom legkésőbb március elején meginduljon. A miniszter a legutóbbi közlekedésinfón hangsúlyozta: az időpont kizárólag az általa elrendelt biztonsági felülvizsgálat lezárásától függ, és amint ez megtörténik, elindulhat a menetrendszerű közlekedés.
Mint ismert, a vasútvonal fejlesztése a magyar közlekedéspolitika egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása. A szerb szakaszt már korábban átadták, a Belgrád–Újvidék közötti részen ma már óránként kétszáz kilométeres sebességgel közlekednek a személyvonatok. A magyar oldalon a pálya Szabadka irányába egészen Kelebiáig újult meg, és a teljes szakaszon villamosított, kétvágányú, nagy sebességű vasút jön létre.
A beruházás célja, hogy a kínai árukat a görögországi Pireuszból a leggyorsabb útvonalon juttassa el Közép-Európába, elsősorban Magyarországon keresztül. A vonal a transzeurópai TEN-T hálózat része, ami azt jelenti, hogy uniós logisztikai szempontból is stratégiai folyosóvá válik.
Három és fél órára csökken a menetidő
A becslések szerint a tehervonatok menetideje a jelenlegi 8-9 óráról kevesebb mint 3,5 órára csökkenhet Budapest és Belgrád között – ami jelentős előny lesz a Balkán és Közép-Európa közötti áruforgalomban. A magyar szakasz kivitelezését a kezdetek óta a MÁV Zrt. irányítja, a munkálatok több mint 150 kilométernyi új vasúti pályát, 225 ezer köbméter betonalapot és több mint 1300 felsővezeték-tartó oszlopot foglaltak magukba.
A teherforgalom esetében már konkrét dátumot jelölt meg a tárcavezető: február 27-én megnyitják a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát az áruszállítás előtt, a tesztüzem már folyamatban van. Lázár János szerint a pálya teherforgalmi kihasználtsága eléri majd a 100 százalékot, ami stratégiai szerepet ad a vonalnak a kelet–nyugati irányú logisztikai forgalomban.
Hasonlóról ír az Auslanderin is, hozzátéve, hogy egy másik küszöbönálló fejlesztés a bécsi vonatjárat meghosszabbítása. Az új, akár 200 kilométer per órás sebességre is képes CRRC vonatok pontosan három óra alatt jutnak Belgrádból Budapestre, és további 2 óra 40 perc alatt Bécsbe. Autóval az út több mint egy órával hosszabb lenne, a határellenőrzéseket nem számítva.
Nem először merül fel a Bécs–Budapest–Belgrád vonal ötlete
Erről a lehetőségről novemberben a szerb sajtó is beszámolt. Akkor az N1 arról írt, hogy Belgrádból naponta két vonat folytatja útját a magyar fővárosból egészen Bécsig. Az ellenkező irányban, Bécsből Belgrádba szintén napi két indulás lesz.
Arról a Világgazdaság is beszámolt akkor, hogy az OBB a MÁV-val közösen tervezi a jövőben a 144-es és a 148-as vonatok közlekedtetését Belgrád, Budapest és Bécs között. Az ellenkező irányban pedig a 141-es és a 147-es vonatok közlekednek majd Bécs, Budapest és Belgrád között.
Az OBB akkor kiemelte, hogy a szóban forgó vonatok jelenleg csak Bécs és Budapest között közlekednek, és hozzátette, hogy a Belgrádba vezető közvetlen vonal indulásának dátuma még nincs meghatározva, de 2026-ban várható.
