A hazai tőzsdét erősítő 2008-as adójogszabály változások

Veres János pénzügyminiszter és Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök közös sajtótájékoztatón ismertette a magyar tőkepiacot érintő 2008-as adójogszabály-változások részleteit és azok várható hatásait.

A kormány az elmúlt hónapokban a Budapesti Értéktőzsde vezetésével folytatott megbeszélések alapján több olyan adózással összefüggő javaslatot is támogatott, amelyeknek célja a magyar tőkepiac erősítése és a hazai vállalatok tőzsdére lépésének ösztönzése volt. A   javaslatokat a parlament november 12-én jóváhagyta, és azok 2008-ban az adórendszer részévé válnak.

Az új szabályozás alapján fejlesztési adókedvezményben részesülhet az a vállalkozás, amely a legalább 100 millió forint értékű beruházásához szükséges források 50 százalékát nyilvános részvénykibocsátás keretében lebonyolított tőkeemeléssel vonja be, és a kibocsátott részvényeket szabályozott piacra bevezeti. (A legalább 100 millió forintos beruházást három éven belül kell megkezdeni.)

Az adókedvezmény nagysága attól függ, hogy melyik régióban történik a beruházás, például ez Észak-Magyarországon,  Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon 50, Közép-Dunántúlon 40, Nyugat-Dunántúlon 30, Pest megyeében Budapesten 25 (2011-től 10) százalékos.

A kedvezmény feltételei, hogy az maximum 10 adóév alatt vehető igénybe, egy adóévben legfeljebb az adó 80 százalékát érheti el a fejlesztési adókedvezmény, a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan el kell, hogy érje az adózó jegyzett tőkéjének legalább 50 százalékát.

Ugyancsak feltétel, hogy az adózó a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig nem alakul át, az adózó által a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes kibocsátási értéke az – adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szereplő – elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri, szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények legalább 25 százalékát meghaladó részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel.

A fejlesztési adókedvezmény már eddig is alkalmazott támogatási módszer volt, de a tőzsdére lépő cégek esetében a kedvezmény igénybevétele jelentősen egyszerűsödik. Ebben az esetben ugyanis a kedvezmény már a 100 millió forintot elérő beruházásra is alkalmazható, illetve a kedvezmény igénybevételének nem feltétele a létszámbővítés. A törvénymódosítás hatálybeléptetéséhez az Európai Bizottság hozzájárulása is szükséges. Ezért a hatálybaléptetés időpontja 2008. szeptember 1.

A tőzsdével kapcsolatos változások között van az is, hogy amennyiben jövőre a befektetési jegyek átruházása szabályozott piacon történik, a személyi jövedelemadózás szempontjából az itt keletkező jövedelem tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül. Eddig az adószabályok az ilyen jövedelmet kamatjövedelemnek kezelték. A különbség az, hogy a tőzsdei ügyletekből származó jövedelem esetén nettó módon kell elszámolni az adóhatóság felé, vagyis a tőzsdei nyereségből levonható az esetleges tőzsdei veszteség, csak a különbözet után, ha az pozitív, kell adózni. Az is változás, hogy a befektetési jegyek átruházása esetében eddig a kifizető, a bróker vonta le az adót, kamatjövedelemként adóztatva a befektetési jegy hozamát. Ezzel szemben ezután a magánszemély maga állapítja meg a fizetendő adót, összesítve az adóév összes tőzsdei ügyletéből származó nyereségét és veszteségét, és maga is fizeti be azt az adóhivatalnak.

Az eddig adómentes tőzsdei ügyletek továbbra is adómentesek: a parlament új áfatörvényt hagyott jóvá, ami felváltja a több mint másfél évtizede hatályban lévő jelenlegi áfatörvényt.

A törvény sok tekintetben változott, ugyanakkor a kormány törekedett arra, hogy a tőzsdét, a pénzügyi eszközöket érintő áfa-szabályok lényegében ne változzanak.

Az új törvény definiálja az áfa-mentes szolgáltatásokat, s ebbe a körbe bekerültek a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások is. Így a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása továbbra is adómentes.