Az idén bejött a devizahitel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az euróval szemben december közepéig 6,8 százalékos kilengést produkált a hazai fizetőeszköz: legerősebben – áprilisban – 245 forinton állt a kurzus, a mélypont pedig az augusztus végi 261,7-es szint volt. Az idei, nem egészen 17 forintos mozgás pedig azt jelenti, hogy ha valaki a forint legerősebb pontjánál vett fel hitelt, akkor is – 50 ezer forintos törlesztőrészletet feltételezve – legfeljebb 3400 forintos emelkedést kellett lenyelnie a havi terheiben.
A svájci frankot vizsgálva hasonló a kép, bár itt valamivel nagyobb, kilencszázalékos – 13,3 forintos – kilengés mutatkozik. A leggyengébb időszak ennél a devizánál is augusztus végén jött el, 161,12-os árfolyamnál, július végén viszont 148 forint alatt is megfordult a kurzus. A törlesztőrészletet nézve – ha itt is 50 ezer forintnál vesszük figyelembe a legkedvezőtlenebb forgatókönyvet – legfeljebb 4500 forintos lehetett az elmozdulás.
A lakossági adósok legnagyobb részét persze a svájci frank árfolyamának mozgása érdekli: az október végén regisztrált több mint 2900 milliárd forintnyi devizahitelből mindössze alig százmilliárdot tartottak nyilván euróban. (A fennmaradó rész gyakorlatilag teljes egészében svájci frank, hiszen a közelmúltban megjelent jenalapú konstrukciók folyósításait még nem tartalmazzák a statisztikák.)
A svájcifrank-alapú konstrukciók felfutása a jegybanki statisztikák szerint leginkább a lakáshiteleknél, illetve a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél szembetűnő. Ezeknél a hitelfajtáknál az új kihelyezések szinte kizárólag devizában történnek, a forintban nyilvántartott tételek pedig – az átváltások és a törlesztések miatt – lassan erodálódnak. A devizában nyilvántartott tételek előretörése egyre jobban látszik a lakossági hitelek szerkezetén is: október végén a háztartási kölcsönök több mint 53 százalékát már idegen fizetőeszközben könyvelték.
A forint viszonylagos jó teljesítménye persze kevésbé jön jól a bankoknak, már ami az állományi adataikat illeti. Az MNB mutatói szerint ugyanis alig akadt olyan hónap 2007-ben, amikor a hitelintézetek nyertek volna az árfolyamváltozáson, így a kimutatott devizahitel-mennyiség nem tükrözi teljesen a kihelyezések tényleges menynyiségét.
A jelenlegi helyzet megváltozására rövid távon nem kell számítani: ez elemzők nem várnak jelentős elmozdulást a forint euróhoz, illetve svájci frankhoz viszonyított árfolyamában sem. VG
