A dráguló élet miatt kitört az aranyláz - Egyre többen bíznak a szerencsében
Egyre többen próbálják aranymosással kiegészíteni a növekvő élelmiszer és energiaárak miatt értékét vesztett jövedelmüket - a világ egyik leggazdagabb országában is.
Ami mozgatja őket, az az arany világpiaci ára, amely immár unciánként 1000 dollár, és az a hit, hogy az 1849-es aranyláz szerencselovagjai maguk mögött hagyták a készletek 90 százalékát. A modernkori aranyásók, - vagy inkább mosók - büszkén mutogatják a kavicsnyi méretu aranyrögöket, amiket találtak például az Amercian Riverben.
A valóság azonban az, hogy gyakran napi 30-50 kosárnyi iszapot és kavicsot kell kirostálni ahhoz, hogy esetlen 30-50 dollár értékű, szezámmag méretű aranymorzsát találjanak.
A másik probléma, hogy a kaliforniai aranyrög általában csak 85 százalékban arany, a többi része réz, és ezüst, amit az amúgy is díjat levonó átvevők nem fizetnek meg. Azaz, egy unciáért általában 600 dollárra számíthatnak a szerencsés aranyásók.
Az aranymosóknak arra is oda kell figyelniük, hogy egyes szabadon megközelíthető folyószakaszoknak is léteznek "tulajdonosaik", akik koncessziós jogot kaptak a kitermelésre.
