Ennek ellenére a kulcsfontosságú piacokon 2008 első negyedévében is fennmaradt a tavalyi erőteljes növekedési ütem, mivel a gazdaság fejlődése a régióban továbbra is átlag feletti - fűzik hozzá. Az osztrák pénzintézet vételre ajánlja a befektetőknek a Raiffeisen International, és a magyar OTP Bank részvényeit.
A legtöbb közép-kelet-európai ország átlagosnál magasabb növekedési időszakra tekinthet vissza. Azonban az elmúlt években tapasztalt tempó tarthatatlanná vált, és középtávon túlfűtötté válhattak volna ezek a gazdaságok. Ugyanakkor a jelentős exportpiacok (elsősorban az Európai Unió) szintén lassulásnak indultak a pénzügyi válság és az Egyesült Államok gazdaságának hanyatlása nyomán. Mindent összevetve a nemzetközi Erste Bank Csoport elemzői mégsem számítanak arra, hogy az eurózóna gazdasága jelentősen megsínylené e hatásokat.
"Összességében csak kismértékű visszaesésre számítunk a gazdasági növekedést illetően, mivel véleményünk szerint az eurózóna csak viszonylag szerény lassulást szenved el, és a belső kereslet szerzett már akkora lendületet, hogy legalábbis részben ellensúlyozni tudja a külkereskedelem szűkülését, főként hogy a kelet-európai EU tagállamok még mindig jelentős versenyelőnnyel rendelkeznek. Ennek fényében a hosszú éveken át meghaladja a főbb piacok bővülési ütemét" - jósolja Günter Hohberger, az Erste Bank Csoport bankpiaci szakértője.
Számos amerikai és nyugat-európai pénzintézettől eltérően az általuk vizsgált közép-kelet-európai bankszektor tagjai egyáltalán nem vettek részt másodrendű jelzálogpiaci vagy ahhoz köthető befektetésekben, ezért nem is jelentkezett leírási veszteségük. A 2008 első negyedévi gyorsjelentési időszak lezárultával azonban a befektetők figyelme a közvetlen érintettségtől (hitelveszteségi leírások, tőkeemelési kényszer) a közvetett hatások (lassuló gazdasági növekedés, emelkedő finanszírozási költségek) felé fordult. A finanszírozási oldalon a válság megtépázta a likviditást. A háromhavi Euribor például 125 bázisponttal 4,97 százalékra emelkedett a 2007. év eleji 3,725 százalékról.
A térség bankszektoraira jellemző hitel/betét arány és az országok piacai finanszírozásának kockázatai tekintve a leginkább veszélyeztetett piac Oroszország és Ukrajna (161 százalékos, illetve 150 százalékos hitel/betét aránnyal), ezeket követi a sorban Szlovénia (141 százalék), Magyarország (132 százalék), majd Románia (122 százalék).
Mivel a legtöbb kelet-közép-európai országban a kamatszínvonal magasabb, mint az euróövezetben, a devizahitelek iránti igény erőteljes növekedésen ment keresztül az elmúlt években. 2007-ben a devizahitelek állománya Bulgáriában bővült a legnagyobb mértékben (86 százalékkal az előző évhez képest), majd Románia (84 százalék év/év alapon) és Ukrajna következik a rangsorban (75 százalék az előző évhez képest), amelynek nyomán ezekben az országokban 50 százalék feletti devizakitettség alakult ki. Az erőteljes devizakitettséggel rendelkező országok azzal a veszéllyel néznek szembe, hogy nagyobb arányban "dőlnek be" a hitelek. Megjegyzik, hogy Csehország (alacsony alapkamat), Szlovénia (az eurót bevezették 2007. január 1-jén), valamint Horvátország és Szerbia devizakitettsége alacsony - állapítja meg az Erste.
A 2007-es évre vonatkozóan az újonnan csatlakozott EU-tagállamok közül Bulgáriában és Romániában, valamint a FÁK-országokban, elsősorban Ukrajnában és Oroszországban tapasztalható a legerőteljesebb, évi 50 százalékot meghaladó mértékű hitelállomány-bővülés. Ukrajnában, Romániában, Oroszországban, Bulgáriában és Szerbiában az 50 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedő lakossági hitelállomány jelentette a növekedés motorját. A vállalati hitelállomány különösen Bulgáriában és Ukrajnában ugrott meg erőteljesen (77, illetve 62 százalékkal az előző évhez viszonyítva). Általánosságban elmondható, hogy a betétek állománya lassabban bővült, mint a hiteleké, így nem egy országban a hitelek és betétek aránya átlépte a 100 százalékos határt.
