Kivárnak a jegybankok

A lengyel központi bank tegnap 6 százalékon tartotta a zloty irányadó rátáját, ezzel lényegében lezárult a nyári kelet-közép-európai kamatdöntési szezon. A BHP Bank elemzője szerint az egymást követő második tartás nem jelenti azt, hogy véget ért a lengyel jegybank szigorító periódusa. Úgy véli, a zloty erősödése, az árupiaci korrekció és az eddigi emelések lehetővé teszik, hogy a monetáris tanács várakozó álláspontra helyezkedjen, azonban a gyors ütemű bérnövekedés továbbra is felfelé mutató inflációs kockázatokat hordoz magában.

Elkészültek a friss makroadatokra, jegybanki kommentárokra és inflációs előrejelzésekre támaszkodó kamatpálya-konszenzusok: az elemzők többsége szerint Lengyelországban egy 25 bázispontos szigorítás következhet még a következő hónapokban. A szlovákoknak az euróövezeti csatlakozás miatt nem érdemes jelenlegi 4,25 százalékos – az eurózóna irányadó rátájával megegyező – alapkamatukon változtatni, a Magyar Nemzeti Banktól pedig legkésőbb januárban gyors ütemű csökkentést várnak a Bloomberg által megkérdezett elemzők. Csehországban április elején még a 3,75 százalékos irányadó ráta kétéves változatlanságát jövendölte a piac, ám mindenki meglepetésére a jegybank legutóbb 25 bázispontos vágást hajtott végre.

Az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még hosszú hónapokig – előbbi előre bejelentett 25 bázispontos szigorítást, utóbbi pedig agresszív enyhítést követően – kitarthat jelenlegi 4,25, illetve 2 százalékos rátája mellett. A Fedtől 2009 tavaszára várják, hogy megkezdje szigorítási ciklusát, az eurózóna kamatszintjét pedig a várakozások szerint nagyjából ezzel egy időben csökkentheti az EKB.

Tegnap azonban meglehetősen szókimondó és félreérthetetlen nyilatkozatában Axel Weber monetáris tanácstag elhamarkodottnak nevezte az elemzők és a piac várakozását. Szerinte az eurózóna gazdaságainak a ráta jelenlegi szintje mellett kell kilábalniuk a lassulásból, ráadásul 2009 második negyedévében az infláció leszorítása további szigorító lépésekre kényszerítheti a jegybankot. Az EKB júniusi előrejelzésében 2008-ra 3,4, a következő évre pedig 2,4 százalékos pénzromlási ütemet várt. A szeptember 4-én frissülő jelentés feltehetőleg a júniusinál is borúlátóbb lesz az inflációs kilátások tekintetében – véli Weber.

A tanácstag nyilatkozata megmozgatta az eurót a devizapiacon: az uniós fizetőeszköz egységéért – igaz, csak rövid ideig – 1,477 dollárnál is többet kértek a kereskedők. Ha Axel Weber várakozásainak megfelelő számokat tesz közzé szeptember elején a jegybank, az valószínűleg alaposan átrendezheti a befektetői stratégiákat, mivel a piac már beárazott egy májusi EKB-s kamatcsökkentést.

Könnyen lehet, hogy az esetleges fordulatnak a dollár euróval szembeni múlt havi felértékelődése eshet áldozatul. Hiszen a zöldhasú az EKB augusztusi kamatdöntő ülését követő, a megelőzőeknél jóval kevésbé héja hangvételű jegybanki kommentár után kapott igazán erőre.

Az amerikai hitelintézetek közül a Morgan Stanley, a Bank of America, a Merrill, Londonból pedig a Barclays elemzői is felhívták a figyelmet még augusztus közepén, hogy igazán semmi sem indokolja az 1,47 dolláros eurót. Az EKB-kamatemelés esélyének növekedése tehát ha az 1,6-os árfolyamot nem is hozza vissza, de azért megindíthatja a dollárt a lejtőn. VG