A válság áldozata lehet a klímavédelem
A lassuló gazdaság és a pénzügyi válság megváltoztathatja a prioritásokat, például a klímaváltozás kezelésében. Ezt Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter közölte a transzatlanti éghajlati és energetikai együttműködésről tartott berlini konferencián. Más politikusok szerint a pénzügyi krízis azt is megakadályozhatja, hogy egyáltalán nemzetközi megállapodásokat hozzanak létre a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.
Így veszélybe kerülhet Európa törekvése, hogy az üvegházhatást kiváltó károsanyag-kibocsátás csökkentésében világelső legyen. Az ipar szereplőit máris arra készteti a lassulás, hogy a tervbe vett szabályozások elhalasztásáért vagy enyhítéséért lobbizzanak, arra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság direktívái a termelés EU-n kívülre helyezésére kényszerítené őket.
Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága a tervek szerint ma szavaz ezekről a tervezett intézkedésekről, amelyek segítségével az EU 20 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátást 2020-ra. Ezek ösztönöznék az emissziókereskedelem növelését, kilowattóránként 350 gramm szén-dioxid-kibocsátást engedélyeznének az erőműveknél, s lényegében megszüntetnék az ilyen széntüzelésű létesítményeket.
Megfigyelők szerint a mai EP-szavazás eredménye irányadó lehet az EU 27 tagállama számára. A jövő évi képviselő-választás előtt ez most az utolsó alkalom, hogy fontos döntéseket hozzanak a klímaszabályozásról. Ennek azért lenne jelentősége, mert a kiotói egyezmény újratárgyalása szintén 2009-ben kezdődik el.
A gazdasági környezet ugyanakkor jelentősen rosszabb lett az uniós javaslatok közzététele óta. Kizárólag kedvező gazdasági feltételek esetén lehetne ilyen lépéseket megtenni – érvelt Heimo Schuch, a világ legnagyobb téglagyártójának számító Wienerberger vezetésének a tagja. Szerinte ezek a környezetkímélő intézkedések szerte Európában felhajtanák az ingatlanárakat és indokolatlan versenyelőnyhöz juttatnák a más építőanyagokat előállítókat. FT.com
