Deviza: itt is élénkül a verseny

Deviza. Mivel a nemzetközi piacon egyre nehezebben jutnak a hazai bankok devizaforrásokhoz, a lakosság ilyen jellegű hiteligénye viszont alig csillapodik, a magyarországi hitelintézeteknek is egyre égetőbb szükségük van a lakossági devizaforrásokra – ezt jelzik a piacon megjelent egyre magasabb euró- és dollárbetétkamatok. A hazai bankok beszámolói szerint az elmúlt hetekben rendkívüli módon megélénkült a verseny a devizabetétek piacán, szinte minden hitelintézet kínál már akciós euróbetétet, de több helyen csábítják az ügyfeleket kiemelkedő dollár-, sőt svájcifrank-kamatokkal is. A tét több mint 1100 milliárd forint – a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásai szerint ugyanis ennyi volt szeptember végén az itthoni háztartások devizabetét-állománya.

Kérdés persze, hogy ebből mennyi maradt novemberre, a bankok beszámolói szerint ugyanis azok, akik az idén nyáron bevásároltak az olcsó dollárból és euróból, az elmúlt hetek forintválsága idején tömegesen váltották vissza forintra a devizájukat. (Ez érthető, hiszen akik a történelmi forintcsúcs idején szerezték be a nagyjából 230 forintos eurót, és a 280-as szint fölött tudták eladni, 20 százalékosnál is magasabb hozamot értek el az árfolyamváltozáson, vagyis röpke három hónap leforgása alatt nyertek annyit, amennyit egy akciós forintbetét most két év alatt fizetne.)

Aki nem tett így, annak sem kell elkeserednie, az akciós devizabetét-ajánlatok kamatai ugyanis – a forintbetétekéhez hasonlóan – nemegyszer jócskán, akár több százalékponttal is meghaladhatják a jegybankok alapkamatait, sőt, akár a bankközi rátákat is. Az euró bankközi kamatlába, az Euribor három hónapos időtávon a múlt héten 4,6 százalék alá került, a dollárnál az egy hónapos londoni bankközi kamat (LIBOR) 2,5 százalék környékére csökkent, a svájci franknál ugyanez az adat 2,6 százalékra mérséklődött.

A kockázatosnak tartott kelet-európai hitelintézetek azonban ilyen feltételekkel valószínűleg nem jutnak a bankközi

piacon elegendő devizaforráshoz, így kénytelenek jócskán a bankközi kamatszintek fölé ígérni. A magyarországi devizabetét-piacon a csúcsráta jelenleg 6 százalék, ennyit fizet például az UniCredit Bank a három hónapos euró- és dollárlekötésekre, ha azok bankon kívüli forrásból származnak.

A zöldhasúnál hasonlóan gáláns ajánlattal a nagybankok közül a többiek még nem álltak elő, a második legkedvezőbb kamatot az MKB Bank kínálja: 4,37 százalékot ígér a féléves dollárlekötésekre. A bronzérmes ajánlat az OTP Banké, ez féléves lekötés esetén 3,5 százalékos kamattal jutalmazza azokat, akik legalább 600 dollárral növelik a pénzintézetnél elhelyezett megtakarításaikat, a hitelintézetek többsége azonban jó, ha ennek a kamatnak a felét megadja a dollárbetétekre.

Az eurónál már más a helyzet, több öt százalék fölötti ajánlat is akad a piacon. Negyedéves időtávon a már említett UniCredit mellett a Volksbank nyújt 6 százalékos kamatot, továbbá a Raiffeisen 5,5 százalékos ajánlata számít még kiemelkedően magasnak. A hat hónapos lekötéseknél a CIB, az OTP és az MKB viszi a prímet. Utóbbi hitelintézet 5,47 százalékos kamatot ad a féléves euróbetétekre, a CIB pedig 5,5 százalékot, de csak az újonnan hozott eurómegtakarításokra. Az OTP szintén 5,5 százalékos kamatot fizet, de ehhez elegendő 500 euróval növelni a banknál lévő betét nagyságát. Ha valaki ezt a feltételt nem tudja teljesíteni, még akkor is viszonylag magas, 5,2 százalékos kamatot kaphat az OTP-nél az unió közös fizetőeszközében lekötött betétjére. Egyéves lekötésnél az UniCredit és az Allianz kondíciói számítanak kiemelkedően jónak: az előbbi 5, az utóbbi 5,3 százalékos kamatot fizet az ügyfeleknek.

Érdekesség, hogy a svájcifrank-betéteknél a legjobb ajánlattal éppen azok a bankok rukkoltak elő, amelyek elsőként függesztették föl ugyanebben a devizában a hitelek folyósítását. Az MKB hat hónapos, akciós, svájcifrank-alapú betétjének kamata 3,28 százalék, a Volksbank pedig szintén akciósan 2,75 százalékos kamatot kínál a három hónapos lekötésekre. A Volksbank még a lekötetlen megtakarításokat is megbecsüli: a svájcifrank-betétek látra szóló kamata 2 , az euróbetéteké 3 százalékos. Nem minden bank próbálja hazai betétekkel pótolni a nemzetközi frankforrások hiányát. A CIB Bank például továbbra is rendkívül alacsonyan, 0,1–0,4 százalék között tartja az alpesi devizában lekötött betétek kamatát, a Raiffeisen pedig egyáltalán nem is foglalkozik lekötött frankbetétekkel. VG