Vége a frankhiteleknek

Október lehetett az utolsó hónap, amikor jelentősen növekedni tudott a háztartásoknál kinn lévő svájcifrank-alapú hitelek állománya, hiszen az év utolsó két hónapjában több mint kilenc százalékot „szedett magára” a forint az alpesi devizával szemben. Karácsony előtt 172,7 forintot adtak egy svájci frankért a bankközi devizapiacon, ez majdnem pontosan 15 egységnyivel alacsonyabb az október 27-i, idei csúcsot jelentő, 187,8 forintos záróárnál. Ennek megfelelően – figyelembe véve a több mint 4600 milliárdos háztartási frankhitelállományt – a lakossági ügyfelek csak az árfolyammozgáson bő négyszázmilliárd forintot nyertek az utolsó két hónapban, amit az új kihelyezések értéke aligha tud ellensúlyozni. (A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint októberben 160 milliárd forintnyi új frankalapú hitelt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, ám ez a mennyiség azóta a töredékére esett.)

A alpesi devizában eladósodott ügyfelek ebben az évben összességében 11,3 százalékos forintgyengülést kényszerültek elszenvedni, ám – a hazai fizetőeszköz hektikus mozgása miatt – ha valaki rosszul időzített, akár 24 mozgást is kénytelen volt elviselni egy negyedéven belül.

Mindenesetre a frankhitelek aránya a lakossági tartozásokon belül októberre stabilan 60 százalék fölé kúszott, sőt egyes kölcsöntípusoknál szinte egyeduralkodó szerepet töltenek be a frankalapú kölcsönök: a lakossági gépjárműhiteleknél súlyuk meghaladja a 94 százalékot, és az utóbbi két-három évben felfutó szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is kilenc tized feletti az arányuk. (A dominancia – leszámítva a hagyományosan csak forintban árult konstrukciókat – a személyi kölcsönökön belül a legszerényebb, 45 százalékos, a lakáshiteleknél pedig 57 százalék az arányuk.)

A következő hónapokban azonban már valószínűsíthető, hogy bőven hatvan százalék alá esik a svájci frankban felvett kölcsönök aránya a lakossági portfólióban. A rendkívül nehézzé vált forrásszerzés miatt öt bank is felfüggesztette az ilyen hitelek forgalmazását, sőt a közelmúltban a K&H Lízing még azt is bejelentette, kivonul a lakossági jármű-finanszírozási piacról.

A svájcifrank-alapú hiteleknek nem tett jót az sem, hogy az október végi nagy forintgyengülés és a pénzügyi válság kiterebélyesedése miatt sok lakossági adós frankhitelének azonnali előtörlesztése mellett döntött, annak ellenére, hogy az árfolyam alakulása finoman szólva sem kedvezett egy ilyen lépésnek.

Az alpesi devizában kínált kölcsönök emellett – már ahol elérhetők egyáltalán – árelőnyük nagy részét is elvesztették, különösen a fogyasztási hiteleknél: a svájci jegybank ismételt kamatvágásai ellenére a frank nem lett olcsóbb a piacon, és ez nem tesz jót sem a jelenlegi, sem a hitelfelvételt egyelőre tervező adósoknak. A frankalapú személyi kölcsönöket például jelenleg már majdnem ugyanakkora THM mellett árulják a bankok, mint a forinthiteleket. VG