Egy nap négy bankrablás
Megszaporodtak az elmúlt napokban a pénzintézetek elleni támadások. Tegnap az UniCredit Banknak a Duna Plazában lévő fiókját és a Tolna megyei Medinán lévő postahivatalt rabolták ki, valamint egy pénzszállító autót, emellett újra akcióba lépett az a középkorú férfi, aki hétfőn Szombathelyen egy Budapest Bank-fiókot szeretett volna fegyver nélkül kirabolni. A férfi a Nyugat.hu értesülései szerint ezúttal az egyik OTP-egységben próbálkozott, és kést is vitt magával, de a biztonsági őr lefegyverezte, a kiérkező rendőrök pedig elfogták.
Eddig úgy tűnik, sikerrel rabolt viszont az elmúlt napokban több bűnöző: január 13. óta az Erste Bank és az UniCredit Bank két-két fiókját fosztották ki, emellett egy kecskeméti és egy székesfehérvári takarékszövetkezeti egységet, az elkövetők pedig lapzártánkig sem kerültek elő. Azt sem tudni, hogy mennyit zsákmányoltak a rablók; erről a rendőrség azért nem kívánt nyilatkozni, nehogy másokat könnyű pénzszerzésre buzdítson – magyarázta Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője.
„Az emberek kétségbeesésükben rabolnak bankot” – magyarázta lapunknak a szaporodó támadások okát Fialka György, a Magyar Bankszövetség bankbiztonsági fizikai munkabizottságának elnöke. A szakember hozzátette: Európa-szerte több a bankrablás, a legnagyobb mértékben, mintegy 90 százalékkal Svédországban emelkedett az esetek száma. Magyarországon is kiugrónak számít az ez év januári statisztika, tavaly ugyanis az ORFK adatai szerint mindössze 22 pénzintézet sérelmére elkövetett rablás történt, a bankszövetség adatai alapján pedig tavalyelőtt mindössze hétszer fosztottak ki hitelintézetet az országban. „Kriminalisztikai szempontból az is szerepet játszik az esetek szaporodásában, hogy az elkövetők látják: a bankrablásokat könnyen el lehet követni, a pénzintézetek nem tanúsítanak komoly ellenállást” – mondja Garamvölgyi.
A mostani eseteket boncolgatva mindenesetre egy kicsit egymásra mutogat a hatóság és a bankok. A rendőrség szerint fogyatékosságok vannak a hitelintézetek biztonsági rendszerében, nem működik például a vakriasztás vagy az időzár a széfeknél. A vakriasztás azért jó, mert ha megfelelően alkalmazzák, a bűnöző nem veszi észre, hogy kihívták a rendőröket, így a hatóság a bankfiók ajtajában észrevétlenül elkaphatja. Az időzár – ha nem felejtik el bekapcsolni – öt percen át zárva tartja a széfeket, így megakadályozza, hogy az általában három-négy percig tartó rablás során a tettes sok pénzzel távozzon. A személyi védelem szempontjából pedig fontos lehet még, hogy a biztonsági őr ne tartózkodjon egy helyiségben az ügyfelekkel és a rablóval, mert így a bűnöző könnyen lefegyverezheti.
Fialka szerint a kirabolt fiókokban a biztonsági feltételek jók voltak, inkább a rendőrség hibázott, amikor a vakriasztás után nem elég körültekintően közelítette meg a banki épületeket.
Egy biztos: az, hogy könnyen és büntetlenül lehessen bankot rabolni, egyik félnek sem jó, így Bencze József országos rendőrfőkapitány a jövő hétre megbeszélésre hívta a bankszövetség és a hitelintézetek biztonságát felügyelő cégek képviselőit. A találkozón azt próbálják majd kideríteni, mi a pontos oka annak, hogy egyre több a pénzintézetek ellen irányuló támadás, és hogyan lehetne a tendenciát megfordítani. A rendőrség nem javasolja, hogy a jelenleg kiszabhatónál súlyosabban büntessék meg a bankrablókat, ám szeretné elérni, ha növekedne az ilyen eseteknél a lebukás esélye: tízből legalább nyolc tettest elfognának – mondja Garamvölgyi.
Némi vitát okozhat a találkozón, hogy a rendőrség ajánlásai között szerepel például a zsilipkapu, amelyet viszont a bankszövetség következetesen elutasít. A bankárok azzal érvelnek, hogy egy ilyen szerkezet megnehezíti a bankok működését, és ha csapdába ejt egy rablót, az kétségbeesésében használhatja a fegyverét. A hatóság szerint viszont a zsilipkapu azzal, hogy nehezíti a ki- és bejutást, növeli a lebukás rizikóját, így sokakat eltéríthet a rablástól. „Európában egyedül Olaszországban építettek be zsilipkapukat a bankfiókokba, mégis ott van a legtöbb bankrablás a kontinensen” – magyarázza a hitelintézetek álláspontját Fialka.
Jelenleg egyébként a hitelintézetek semmilyen eszközzel nem akadályozzák a bankrablókat a szabad távozásban. „Az az előírás, hogy a fiókban senki ne vitézkedjen, hadd távozzon a rabló a pénzzel” – mondja Fialka. A bankbiztonsági szakember úgy véli, inkább különböző jelzőkészülékeket, robbanó pénzeket kellene bevetni a bűnözők ellen, amelyek segíthetnek a rendőrségnek abban, hogy később könnyebben az elkövetők nyomára akadjon. VG
