A legnagyobb visszaesés a személyi kölcsönöknél volt, szeptember és január között több mint 98 százalékkal csökkent a kihelyezett mennyiség. A szabad felhasználású hiteleknél 90, a lakás- és autóhiteleknél mintegy 85 százalékos csökkenés volt az újonnan kihelyezett állományban.
Ez főleg annak tudható be, hogy a hazai bankok a múlt év ősze óta nehezen jutnak svájcifrank-forrásokhoz, így felfüggesztették az alpesi devizában denominált kölcsönzést. Így tett egyebek között a K&H, a Raiffeisen, a CIB, az MKB és az Erste Bank is, mások, így az UniCredit és az OTP az euróalapú hitelekénél magasabb, „elrettentő” kamatokkal kínálja a frankkölcsönt.
A legnagyobb piaci szereplők visszavonulása ellenére a frankhitel nem tűnt el teljesen, több bank és jelzálog-hitelező továbbra is folyósítja. Az Aegon például a magas jövedelmű ügyfeleinek akár 6,88 százalékos THM-mel is nyújtja az alpesi devizában denominált lakáshitelt, az Axánál három hónapos kamatperiódussal a legjobb minősítésű ügyfelek 6,69 százalékos THM-mel kaphatják meg. A frankkölcsönök – a kedvezőbb kamatszintjük miatt – még jelentős árfolyam-elmozdulás esetén is hordoznak magukban tartalékot – magyarázza egy másik, a frankhitelezésben még aktív piaci szereplő, az FHB Bank. A társaság elemzése szerint átlagos futamidőnél akár 20-30 százalékos megtakarítást is el lehet érni a teljes futamidőre vetítve egy piaci kamatozású forintkölcsönhöz képest.
Megérné tehát visszatérni a piacra, az azonban, hogy ez mikor következik be, még kérdéses. „Amíg a forráshelyzetben nem következik be alapvető pozitív változás, illetve amíg a forint árfolyama a jelenlegihez hasonló volatilitást mutat, addig nem valószínű, hogy a svájcifrank-alapú hitelek újra megjelennének a bankok palettáján” – mondja a CIB Bank. Az Axa úgy véli, ez nagyjából az év második felére következhet be. Akkorra – a veszteségek leírása és a helyzetük stabilizálódása után – a jelenleg szünetet tartó bankok többsége visszatérhet a frankalapú lakáshitelek piacára.
A korábbi években megszokott arányok azonban átrendeződhetnek. A piaci szereplők szerint a svájci franknál népszerűbb lesz a támogatott forint- és az euróalapú kölcsön, sőt ha a devizahitelek kamatai tovább nőnek, akár még a piaci alapú forinthitel is felveszi a versenyt a frankkölcsönnel.
A teljes jelzálogkölcsön-piac is szűkül az idén. Az újonnan kihelyezett állomány már tavaly novemberben is több mint 30 százalékot karcsúsodott egyik hónapról a másikra, az Axa Bank pedig 2009-ben havi átlagban további 30 százalékos csökkenést vár. Egyrészt azért, mert az ingatlanárak mintegy 10-15 százalékkal visszaestek, másrészt azért, mert a bankok szigorították a hitelezési feltételeiket. VG
