BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lejárt a frankhitelek kora?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Véget ért a svájcifrank-alapú kölcsönök aranykora. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint ez év januárban már alig 20 milliárd forint értékű frankalapú kölcsönt helyeztek ki a lakosságnál a hazai hitelintézetek, töredékét a múlt év szeptemberi 170 milliárdnak.

A legnagyobb visszaesés a személyi kölcsönöknél volt, szeptember és január között több mint 98 százalékkal csökkent a kihelyezett mennyiség. A szabad felhasználású hiteleknél 90, a lakás- és autóhiteleknél mintegy 85 százalékos csökkenés volt az újonnan kihelyezett állományban.

Ez főleg annak tudható be, hogy a hazai bankok a múlt év ősze óta nehezen jutnak svájcifrank-forrásokhoz, így felfüggesztették az alpesi devizában denominált kölcsönzést. Így tett egyebek között a K&H, a Raiffeisen, a CIB, az MKB és az Erste Bank is, mások, így az UniCredit és az OTP az euróalapú hitelekénél magasabb, „elrettentő” kamatokkal kínálja a frankkölcsönt.


A legnagyobb piaci szereplők visszavonulása ellenére a frankhitel nem tűnt el teljesen, több bank és jelzálog-hitelező továbbra is folyósítja. Az Aegon Hitel például a magas jövedelmű ügyfeleinek akár 6,88 százalékos THM-mel is nyújtja az alpesi devizában denominált lakáshitelt, az Axánál három hónapos kamatperiódussal a legjobb minősítésű ügyfelek 6,69 százalékos THM-mel kaphatják meg. A frankkölcsönök – a kedvezőbb kamatszintjük miatt – még jelentős árfolyam-elmozdulás esetén is hordoznak magukban tartalékot – magyarázza egy másik, a frankhitelezésben még aktív piaci szereplő, az FHB Bank. A társaság elemzése szerint átlagos futamidőnél akár 20-30 százalékos megtakarítást is el lehet érni a teljes futamidőre vetítve egy piaci kamatozású forintkölcsönhöz képest.

Megérné tehát visszatérni a piacra, az azonban, hogy ez mikor következik be, még kérdéses. „Amíg a forráshelyzetben nem következik be alapvető pozitív változás, illetve amíg a forint árfolyama a jelenlegihez hasonló volatilitást mutat, addig nem valószínű, hogy a svájcifrank-alapú hitelek újra megjelennének a bankok palettáján” – mondja a CIB Bank. Az Axa úgy véli, ez nagyjából az év második felére következhet be. Akkorra – a veszteségek leírása és a helyzetük stabilizálódása után – a jelenleg szünetet tartó bankok többsége visszatérhet a frankalapú lakáshitelek piacára.

A korábbi években megszokott arányok azonban átrendeződhetnek. A piaci szereplők szerint a svájci franknál népszerűbb lesz a támogatott forint- és az euróalapú kölcsön, sőt ha a devizahitelek kamatai tovább nőnek, akár még a piaci alapú forinthitel is felveszi a versenyt a frankkölcsönnel.

A teljes jelzálogkölcsön-piac is szűkül az idén. Az újonnan kihelyezett állomány már tavaly novemberben is több mint 30 százalékot karcsúsodott egyik hónapról a másikra, az Axa Bank pedig 2009-ben havi átlagban további 30 százalékos csökkenést vár. Egyrészt azért, mert az ingatlanárak mintegy 10-15 százalékkal visszaestek, másrészt azért, mert a bankok szigorították a hitelezési feltételeiket. VG

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.