Mélyponton a tőzsde
Tőkepiacok. Ötéves mélypontra került pénteken a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX. A mutató napközben a 10 ezer pontos lélektani határt is áttörve 9832,4 pontig esett, záráskor 2,53 százalékos mínuszban, 10 380,5 ponton állt. A negatív teljesítmény nem volt egyedülálló: a világ összes piacán rossz volt a hangulat, a vezető európai részvényeket tartalmazó FTSEurofirst 300 index például hatéves mélypontján, 735,74 ponton zárt, és a tengerentúli mutatók is tovább süllyedtek.
A hatalmas árfolyamesések láttán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosítását oly módon, hogy a hatóság a jövőben felfüggeszthesse a shortolást – vagyis az árfolyamesésre játszó spekulációkat –, ha azt szükségesnek tartja – jelentette be Daróczi Dávid kormányszóvivő. A szakemberek szerint azonban ennek nincs sok értelme. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és számos más országban is hoztak már hasonló intézkedéseket tavaly őszszel, de nem volt semmi hatásuk – mutattak rá a Raiffeisen Bank elemzési osztályán. A piacok ugyanis nem a shortoló spekulánsokmiatt esnek, hanem azért, mert a befektetők el akarják adni a részvényeiket. (Ennek az ellenkezőjére is akad azért példa, a felügyelet a napokban bírságolta meg 80 millió forintra az HSBC brit bankot piacbefolyásolás gyanúja miatt, miután a hitelintézet tavaly októberben fedezet nélkül shortolta a 15 éves magyar államkötvényt.)
„Teljes depresszió uralkodik a piacokon, lassan kezdenek megtörni a tavaly novemberi mélypontok” – mondja Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank részvényelemzője. Az S&P 500-as index akkor állította be 741,02 pontos mélypontját, és a szakemberek szerint kritikus, mi történik, ha következő napokban átlépné lefelé ezt a küszöböt. A lélektani határ pedig egyre közelebb van: a mutató ugyanis pénteken 1,14 százalékkal, 770,05 pontra sülylyedt. „Egyre világosabb, hogy a 740-750 pont körüli szint meglesz, ha onnan visszapattannának az árfolyamok, megnyugodnának a kedélyek” – mondja Dobár Péter, a CIB Bank elemzője. Ha viszont tartósan a lélektani limit alá kerül az S&P, világszerte újabb nagymértékű zuhanások köszönthetnek a piacokra.
A glóbuszon belül a kelet-közép-európai térséget különösen sújtja az eladási hullám. Ennek jele a tőkepiacok zuhanása mellett a régiós devizák esése, ezt a Moody’s hitelminősítő a térségről és bankjairól szóló negatív hangvételű jelentése tovább fokozta. „A régión belül pedig Magyarország a leggyengébb láncszem, emiatt likvidálják a befektetők az összes itteni befektetésüket” – magyarázza Herczenik. Ennek egyik tünete, hogy a defenzív papírok, így a távközlési és a gyógyszeripari részvények is szenvednek annak ellenére, hogy az utóbbi iparág hazai képviselőinek kicsi a belföldi kitettsége, a forint gyengülése pedig kifejezetten kedvezően hat az eredményükre. A Richter árfolyama pénteken csaknem 6 százalékkal, 24 450 forintig esett, az Egis 2,31 százalékkal, 10 745 forintig hanyatlott. A többi vezető részvény közül a Magyar Telekom 0,55, a Mol pedig 1,81 százalékot esett pénteken.
A legnagyobb bukást az elmúlt napokban az OTP könyvelte el: február 13-a óta csaknem 30 százalékot süllyedt az árfolyama. A múlt hét utolsó kereskedési napján a napközben 1583 forintig zuhanó bankpapír kereskedését fel kellett függeszteni, zárásra azonban javított a bankpapír, így végül mindössze 0,55 százalékos mínuszban, 1800 forinton hagyta el a parkettet. Hasonló árszinten utoljára 2001–2002 fordulóján forgott az OTP. A vezető hazai bankpapír forgalma egyébként a múlt héten szokatlanul élénk volt, öt nap alatt csaknem 70 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a részvényei. HB
