Alaptalan bankrémhírek
A pénzügyi felügyelet, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt határozottan cáfolta pénteken azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a kereskedelmi bankok e hét végén beté-teik befagyasztását terveznék. Egyúttal mindhárom érintett leszögezte: a magyar bankszektor stabil, és a betétesek pénze sincs veszélyben, már csak az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a magyar állam garanciája miatt sem.
A nyilatkozatok sorát az váltotta ki, hogy a Reuters hírügynökség nyilvánosságra hozta azt a levelet – pontosabban annak lényegi tartalmát –, amelyben a Magyar Bankszövetség az ügyfelek megnyugtatását kérte a hitelintézetektől. Ennek kapcsán Nyers Rezső, a bankszövetség főtitkára a Reutersnek úgy nyilatkozott: a szervezet értesítést kapott a bankszektorból arról, hogy nő a kliensek érdeklődése a betétek biztonsága kapcsán, és egy-két helyen a betétek kivétele valamivel nagyobb volt a szokásosnál. Az elmúlt hetekben megjelent gyorsjelentések alapján mindenesetre szintén nehéz elképzelni, hogy bármiféle gond lenne a hazai hitelintézetek stabilitásával, hiszen a számait eddig közlő öt hazai nagybank és az FHB Jelzálogbank egyaránt hozták vagy legalábbis megközelítették a piaci átlagot, akár az üzemméret növekedéséről, akár a hitel- és betétállományról vagy a nyereségről legyen is szó.
Az üzemméretet tekintve tavaly a K&H Bank produkált a legnagyobb növekedést: csoportszintű mérlegfőösszege 31,4 százalékkal emelkedett, ez jócskán meghaladta a bankszektor által elért nem egészen 20 százalékos bővülési ütemet. Jóval a szektorátlag felett nőtt 2008-ban az Erste és a Raiffeisen is: előbbi 26,1, utóbbi pedig 24,6 százalékos konszolidált mérlegfőösszeg-bővülést produkált. Bár az MKB még nem tett közzé éves számokat, az már biztos, hogy ezúttal is változott az eszközállomány szerinti sorrend az élbolyban: a jóval a piaci átlag fölötti növekedésnek köszönhetően a K&H mérlegfőösszege 3182 milliárd forintra nőtt, ezzel, ha csak nagyjából 150 milliárd forinttal is, de túlszárnyalta az eddig – az OTP mögött – második CIB csoportot.
A hitelállomány bővülése alapján az Erste számít 2008 nyertesének, hiszen a 2000 milliárd fölötti mennyiség több mint 32 százalékos növekedést tükröz. A hitelállomány bővülését tekintve ezúttal a CIB a második 23,8 százalékkal, és a Raiffeisen is közelítette a 20 százalékot. A 20 százalék feletti szektorátlaggal szemben ugyanakkor „mindössze” 9,5 százalékos növekedést produkált az FHB csoport és 8,8-et az OTP magyarországi alaptevékenységei.
A betéti oldalon szintén a K&H mutatott ki rekordmértékű előrelépést, hiszen a konszolidált állomány majdnem harmadával bővült, szemben – az egyébként nem rossz – 13,6 százalékos szektorátlaggal. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy két nagybank, a CIB és az Erste is meglehetősen visszafogott bővülésre volt képes, utóbbi nem egészen egyszázaléknyit gyarapodott a betétoldalon.
A szektor egészéhez hasonlóan a hat érintett bank adózott eredményén is látszanak a kedvezőtlen piaci környezet hatásai. Összesített profitjuk 8,5 százalékkal esett vissza, ez egyébként nem sokkal tér el a 6,7 százalékos bankrendszeri átlagtól. Érezhető mértékű adózott nyereségcsökkenéssel ugyanakkor csak a Raiffeisen Banknak kellett szembenéznie – profitja nagyjából a felére zsugorodott –, a többi szereplőnek százalékban kifejezve jellemzően egy számjegyű csökkenést kellett elkönyvelnie. Több mint 30 százalékos növekedést ért el viszont az Erste, és az FHB csoport is 26,5 százalékkal tudta gyarapítani adózott nyereségét. VG
Torzítanak a BIS-statisztikák
Félreértelmezett adatok miatt büntetik a kelet-közép-európai régiót a befektetők – hangsúlyozza az Erste Bank pénteken közölt elemzése.A pénzügyi csoport szakértői szerint a helyzet értékelésénél a bruttó külső adósság helyett inkább a nettó külső adósságot kellene viszonyítási alapnak venni a finanszírozási kérdéseknél.
A Bank for International Settlements adatait ez alapján elemzve úgy találtuk, hogy Kelet-Közép-Európa eladósodottsági foka és a külföldi forrásoktól való függése valójában elhanyagolható Nyugat-Európához viszonyítva – szögezik le az Erste Group elemzői.
A pénzügyi csoport szakértői szerint a helyzet értékelésénél a bruttó külső adósság helyett inkább a nettó külső adósságot kellene viszonyítási alapnak venni a finanszírozási kérdéseknél.
A Bank for International Settlements adatait ez alapján elemzve úgy találtuk, hogy Kelet-Közép-Európa eladósodottsági foka és a külföldi forrásoktól való függése valójában elhanyagolható Nyugat-Európához viszonyítva – szögezik le az Erste Group elemzői.-->
