Időt nyerhet a jegybank

Erősödött tegnap a hazai fizetőeszköz: az euró ára átmenetileg 306 forintra süllyedt reggel, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vasárnap bejelentette: megkezdi az uniós források piacra vezetését, és készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására a forint stabilizálása érdekében. Arról azonban megoszlik a szakemberek véleménye, hogy a szavakon túl pénzügyi eszközökkel is beavatkozott-e a jegybank az árfolyamba. „Nem volt még az idén intervenció” – mondja például Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője, és Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője is úgy véli, a központi bank szóbeli kommunikációja erősítette a forintot.

„Az árfolyamgrafikonon látszik, hogy tegnap piaci intervencióra is sor került” – állítja viszont Török Zoltán, a Raiffeisen Bank szakértője, aki szerint néhány 10 millió eurót áldozhatott eddig az MNB a hazai fizetőeszköz erősítésére, de vannak olyan piaci vélemények is, amelyek szerint az erre fordított összeg milliárdos nagyságrendű lehet. Valamelyest erősíthette még a forintot az MNB bankok számára kiírt devizacsere-tendere is. A tegnapi három hónapos euró/forint tenderen 100 millió eurót hirdetett meg és adott el a jegybank, a hat hónaposon 124 milliót osztottak ki.

Az elmúlt napok eseményeinek tükrében úgy tűnik, a 320 forint körüli euróárfolyam az, amelynél a jegybank komolyan megfontolja a beavatkozást. (Az egy éve eltörölt intervenciós sáv gyenge széle 324,71 forintnál volt, vagyis ezeken a szinteken korábban „hivatalból” is be kellett volna avatkoznia az MNB-nek.) „Nem hinném, hogy 350 forintos eurót látunk majd, mert az olyan GDP-visszaesést eredményezne, amelyet mindenképpen érdemes elkerülni” – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere. Kérdés azonban, mennyit tehet a jegybank a magyar devizáért. Egyes szakértők szerint az intézmény mintegy 24 milliárd eurós devizatartalékának csak a töredéke fordítható a forint erősítésére. Ez az európai uniós támogatásokkal növelhető, ám arról, hogy pontosan mennyi használható fel ilyen célra, az MNB és a Pénzügyminisztérium között még folyik az egyeztetés. „Az eddig lehívott 4,9 milliárd eurós IMF-forrást azonban akár teljes egészében intervencióra lehet fordítani” – mondja Orbán.

Ha ez nem lesz elég az árfolyam stabilizálásához, a kamatemelés is szóba jöhet; ezt Simor András, az MNB elnöke is megerősítette tegnap a Magyar Rádiónak, a ráta növelésének mértékéről azonban nem beszélt. A szakemberek azonban akár 500 bázispontos szigorítást sem tartanak kizártnak, ennek viszont súlyos következményei lehetnek. A forintfinanszírozás nehezebbé válna, az állampapírpiac befagyhatna, és akár újabb IMF-programra lehet szükség.

Az összes szakember egyetért abban, hogy az MNB legdrasztikusabb eszközeivel is csak ideig-óráig lehet tartani a forintárfolyamot, a jegybank mindössze időt nyerhet a kormánynak a strukturális átalakításhoz. „Nem a jegybanki intervenció a gyógyszer az árfolyam karbantartására” – mondja Török. „A fiskális politika oldalán pattog a labda” – teszi ehhez hozzá Nyeste Orsolya, aki szerint az ERM II-höz történő csatlakozásról szóló hiteles menetrend javíthatna tartósan a forint kurzusán. Orbán Gábor szerint új stratégiával, megszorításokkal, a nyugdíj- és a szociális rendszer átalakításával lehetne feltartóztatni a forintot a lejtőn. HB

Skrzypek szerint azonban ez a zuhanás nem növelte számottevő mértékben az inflációt, ezért a jegybank a jelenleg 4 százalékos alapkamat további csökkentését tervezi.

Skrzypek szerint azonban ez a zuhanás nem növelte számottevő mértékben az inflációt, ezért a jegybank a jelenleg 4 százalékos alapkamat további csökkentését tervezi.-->