Listán a lakáshitelek is

Miközben lázasan dolgozik a devizahitelesek megsegítésén, az árfolyamkockázatot nem vállaló, forintban eladósodni kívánó lakásvásárlók helyzetét nehezíteni kívánja a kormány. A lakáshitelek kamattámogatásához is hozzányúlna ugyanis az állam, hogy csökkentse a kiadásait – jelentette be Veres János pénzügyminiszter a múlt héten. Az ötlet érthető: ez a fajta támogatás ugyanis egyre többe kerül az államnak. A kamattámogatás mértékét az erről szóló kormányrendelet az állampapírhozamokhoz igazítja, azok pedig az utóbbi hónapokban megugrottak. Egy éve az ötéves kamatfixálású új lakásokra igényelt kölcsönöknél a kamattámogatás mértéke még csak 4,14 százalék volt, mostanra viszont a ráta 6,234 százalékosra emelkedett.

Hogy pontosan mi lesz a támogatások sorsa, arról sem a miniszter, sem a tárca sajtóosztálya nem árult el semmit. A hazai bankok mindenesetre nem örülnének a megszüntetésének, az ugyanis tovább csökkenheti az újonnan kihelyezett hitelállományt. Sok banknál jelenleg már a legalacsonyabb THM-ű lakáshitel a támogatott forintkölcsön, s a termék népszerűségét csak fokozza, hogy az adósoknak nem kell szembesülniük a devizakockázattal. A korábban gyakran elbagatellizált rizikó ugyanis az elmúlt hetekben nagyot gyengülő forint miatt égető problémává vált. „Elképzelhető, hogy emiatt valamelyest nő a támogatott hitelt igénylők aránya, így a piacot a jelenlegi helyzetben az ilyen jellegű kölcsönök megszüntetése érzékenyen érinthetné” – mondja a Budapest Bank Veres János javaslatáról. „A mostani gazdasági helyzetben a támogatásra jogosultak nagy része inkább a mérsékelt kamatozású, árfolyamkockázat szempontjából biztonságos államilag támogatott konstrukciókat választja” – teszi ehhez hozzá az MKB Bank, amely szerint a támogatás eltörlésével várhatóan az ügyfelek egy része későbbre halasztaná a lakásvásárlást.

Nem volt mindig keresett termék a forinthitel. A forintalapú lakáskölcsönök népszerűsége a támogatási rendszer 2003. év végén életbe léptetett szigorítása és a devizakölcsönök elterjedése miatt drasztikusan visszaesett az elmúlt években. Míg 2003-ban egy átlagos hónapban az MNB statisztikái szerint még csaknem 70 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel az igénylők, tavaly már csak 9 milliárdot. A különbséget deviza-, zömmel svájcifrank-alapú lakáscélú kölcsönből fedezték a vásárlók, amelyből tavaly havonta átlagosan mintegy 60 milliárd forintnyit folyósítottak a bankok. Ez a lehetőség azonban mostanra jóformán kimerült: az alpesi devizában elérhető források szűkössége miatt a legtöbb nagy bank felfüggesztette a frankalapú lakáshitelek folyósítását.

A támogatott kölcsön azonban csak részben tudja pótolni a devizahitelt, a szigorú feltételek miatt ugyanis már most is kevesen jogosultak rá. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsönt csak házaspároknak vagy a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek adják a bankok új lakás vásárlására vagy építésére, maximum 15 millió forintig. További kikötés, hogy a lakás ára legfeljebb 30 millió forint lehet. A jelzáloglevél-kamattámogatásos kölcsönt viszont egyedülállók is igénybe vehetik, és a lakás ára sincs maximálva. A hitel felső határa új lakás vásárlására és építkezésre itt is 15, használt lakásra ötmillió forint. HB