A csődtörvény módosítása eredetileg három fő pillérre épült: az első a csődeljárás szabályainak módosítása, a második a felszámolási eljárás szabályainak korrigálása – különös tekintettel az egyszerűsített felszámolás szabályaira –, a harmadik pedig a fizetésképtelen helyzetbe jutott vállalkozások vezetői által elkövetett visszaélések visszaszorítása érdekében a gazdasági társaságokról szóló törvény egyes szabályainak módosítása. Ez év elején újabb elemként kerültek elő a felszámolók kijelölésével kapcsolatos kérdések – írja Csia László, a Csabaholding Kft. ügyvezető igazgatója.
Valóban helyes a csődeljárás módosításának azon eleme, amely azonnali moratóriumot biztosít az adós vállalkozás számára csődeljárás kezdeményezése esetén, ahelyett hogy ezt a hitelezők jóváhagyásától tenné függővé. Azonban ez csak szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres csődeljárások lebonyolításának. A reorganizáció egyik elengedhetetlen formája a pénzügyi reorganizáció, amely adott esetben a tulajdonosi szerkezet, illetve a kötelezettségállomány szerkezetének megváltoztatásával járhat.
Ez azt is eredményezheti, hogy a korábbi tulajdonosok elveszítik az adós vállalkozásban meglévő tulajdonrészük egy részét vagy egészét, illetve, hogy megváltoznak a csődeljárás előtti hitelezők pozíciói.
Az IRM munkatársai a szakmai egyeztetésen kifejtették, az új csődeljárási szabályok bevezetése során a pénzintézetek pozíciói nem romolhatnak, adósság-tőke konverzió alkalmazása pedig szóba sem került. A jogszabály-előkészítők inkább úgy gondolják, a régi tulajdonosoknak kellene friss pénzt hozni a nehéz helyzetbe került vállalkozásba. Erről az elképzelésről nyugodtan kijelenthető, nem fog működni.
