Megregulázzák az ügynököket

Egységes, szektorsemleges, átláthatóbb szabályozási rendszert sürget a pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységének javítása érdekében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – közölte a hatóság tegnapi sajtótájékoztatóján Erdős Mihály főigazgató-helyettes. A felügyelet egy tavalyi, átfogó vizsgálat alapján állapította meg, hogy a pénzpiac ügynökeinek tevékenysége szabályozatlan.

A közvetítői szféra súlya pedig egyre nagyobb: mind az értékesítők, mind az értékesített termékek száma nőtt, utóbbiak ezzel párhuzamosan mind bonyolultabbá és átláthatatlanabbá váltak, mindezek pedig együttesen növelik a szektorban egyébként is jelen lévő kockázatokat, így a fogyasztók érdekeinek védelméért elengedhetetlen egy új, törvényi szintű szabályozás – mondta Erdős. Ennek egyik alappillére lenne a hatóság megállapításai szerint, hogy a közvetítőket tevékenységi és ne intézményi alapon szabályozzák a jövőben.

Legalább ennyire fontos, hogy tevékenységük átlátható legyen, készüljön például egy egységes, közhiteles, naprakész nyilvántartás. (Ilyen a biztosítóknál már évek óta működik.) A jövőbeni szabályozásnak mindezek mellett egyértelmű viszonyokat kell teremtenie a felelősségviselés, illetve a közvetítők díjazása terén is: a jutalékok mértékének és kifizetésének a PSZÁF javaslata szerint össze kell függenie a közvetített állomány minőségével, de több ponton szorul finomításra a teljes érdekeltségi rendszer is, amely jelenleg komoly ellentmondásokat tartalmaz. Bár a jutalékok szintjét általában jótékony homály fedi, annyit lehet tudni, hogy egy életbiztosításnál az éves díj 120-130 százaléka lehet, egy lakáshitel után 5-8 százalék jár, a fő probléma azonban nem feltétlenül maga az összeg. A jutalékok maximálása a felügyelet szerint nem is szükséges, inkább az a lényeg, hogy a magas szerzési jutalékoktól el kell mozdulni a fenntartási jutalékok irányába. Szabályozni szükséges azt is, hogy az értékesítő csak egy helyről kapja meg juttatását, szemben a mostani gyakorlattal, amikor sok esetben az ügyfél és a megbízó pénzügyi intézmény kasszájából is részesül. Problémás jelenleg az ügyfél-tájékoztatás minősége is, így szükséges az ilyen irányú követelmények jogszabályba foglalása, ehhez kapcsolódóan pedig a felügyelet javaslata szerint a pénzügyi termékek értékesítését és az ehhez kapcsolódó tanácsadást minden esetben csak szakmai követelményekhez kötötten lehetne végezni.

Ami a tavalyi vizsgálat eredményeit illeti, kiderült: jelenleg a biztosítási piacnak van a legjobb és legrészletesebb szabályozása, legyen szó a közvetítők képzési követelményeiről vagy akár az ügyfél-tájékoztatásról. Igaz, a transzparencia és a jutalékszintek kérdése bizonyos termékek esetén itt is aggályos: főleg a unit-linked biztosítások értékesítése körül akadnak problémák. Ősztől azonban az ágazati szövetség munkája eredményeként bevezethetik a biztosítási piac THM-jét, a teljes költségmutatót (TKM), amely a jutalék mértékét és az egyéb költségeket is tartalmazza majd, így átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá válnak a befektetési életbiztosítások.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) lapzártánkig nem kommentálta az utóbbi intézkedést, és a megkérdezett biztosítók is óvatosan nyilatkoztak. A K&H Biztosító minden, a piaci versenyt és annak tisztaságát elősegítő lépést támogat, a tervezett alkalmazás részletei azonban nem ismertek, ezért erről még korai lenne véleményt formálni – mondták. Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója is bízik benne, hogy létrejön ez a fajta szabályozás, mert szerinte ez a szakma és az ügyfelek érdeke is. Ezt mondja Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnöke is, aki szerint viszont nemcsak a jutalékon van a hangsúly, hanem a teljes költségszerkezet bemutatása a lényeges, bár a közvetítők juttatásával kapcsolatban azzal egyetért, hogy legyen alacsonyabb a kötési jutalék, és inkább a futamidőhöz igazodva, arányosan oszszák el.

A biztosítók tehát, úgy tűnik, jobbnak látták saját kezükbe venni a még nem megfelelően szabályozott területeket, nagyobb problémák vannak viszont a banki és a pénztárszektor közvetítőinél. Előbbinél nagyon hiányos a jogi szabályozás, a közvetítő ellenőrzése nem elég alapos, de itt is problémás a jutalék kérdése. A kasszáknál pedig azt emelte ki Erdős: amellett, hogy itt sem megfelelő a szabályozás, az átlépéseknél nem a hozam dominál. Javasolják például, hogy a jövőben csak olyan kaszszába lehessen átlépni, amelynek múltbeli hozamai jobbak lettek a jelenlegieknél. VV

A közvetítői tevékenységhez mindenhol végzettség kell, a legalaposabb tájékoztatás pedig Nagy-Britanniában jár a jelzáloghitelt igénylő ügyfeleknek. Ami a jutalékot illeti: Csehországban, Lengyelországban, Nagy-Britanniában és Svájcban ezt a termékgazdától kapja a közvetítő, az Egyesült Államokban emellett a kamat egy része is őt illeti, míg Franciaországban és Dániában csak az ügyféltől részesül juttatásban.

A közvetítői tevékenységhez mindenhol végzettség kell, a legalaposabb tájékoztatás pedig Nagy-Britanniában jár a jelzáloghitelt igénylő ügyfeleknek. Ami a jutalékot illeti: Csehországban, Lengyelországban, Nagy-Britanniában és Svájcban ezt a termékgazdától kapja a közvetítő, az Egyesült Államokban emellett a kamat egy része is őt illeti, míg Franciaországban és Dániában csak az ügyféltől részesül juttatásban.-->