Aktívabbak a magyar ügyfelek

A korábbinál visszafogottabb ütemben bár, de tovább növekszik a vásárlások aránya a bankkártyás tranzakciókon belül Magyarországon – derül ki a lapunk által megkérdezett bankok nyilatkozataiból. A lassulás az érintettek szerint egyrészt a kedvezőtlen gazdasági környezettel, másrészt az évről évre növekvő bázissal magyarázható, ám ennek ellenére a bankok bíznak a további növekedésben.

A kártyás fizetési műveletek terjedését, a kártyabirtokosok aktivitásának növekedését alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank statisztikái is. Ezek szerint a hazai és külföldi kibocsátású kártyákkal indított műveletek száma 298 millió, értéke 7107 milliárd forint volt tavaly, a növekedés üteme a megelőző esztendőhöz képest a darabszámot tekintve 10, értékben 6 százalékot ért el. Az MNB kimutatása alapján az elmúlt évben tovább nőtt a vásárlások aránya: száz műveletből 56 volt áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kifizetése, míg egy évvel korábban alig haladta meg az 50 százalékot az arány.

A jegybank szerint ugyanakkor a hazai kártyahasználati szokások további eltolódása a szó szoros értelmében vett készpénzkímélés, azaz a vásárlások irányába több tényezőtől is függ. Nagyban elősegítheti a fejlődést a kereskedői elfogadói hálózat bővülése, amelyet a kereskedők körében folytatott kampány és a kereskedői jutalékok részét képező interchange (átváltási) díjak csökkenése szolgál. Komolyan hozzájárulhat az MNB szerint a piac fejlődéséhez a magyar kártyabirtokosok fizetési eszközbe vetett bizalmának az erősödése, ebből következően pedig a fizetési szokások változása is.

A vásárlási műveletek – ezekből tavaly 167 milliót regisztráltak – 94 százaléka az üzletek pénztáraiban felszerelt közel 50 ezer elektronikus POS-berendezésen keresztül lebonyolított fizetés volt. A maradék internetes POS-berendezésen, imprinteren, valamint ATM-en keresztül lebonyolított fizetés. (ATM-nél jellemzően telefonkártya-feltöltést, telefon- és díjbeszedőszámla-kiegyenlítést végeznek az ügyfelek, ezeket fizetési műveletként számolja el a statisztika.)

Figyelemre méltó azonban, hogy a bankjegykiadó automatákat még mindig sokkal intenzívebben használják a kártyabirtokosok: a jegybank szerint egy-egy ATM átlagos kihasználtsága – beszámítva a készpénzfelvételi, -befizetési és vásárlási műveleteket is – naponta átlag 75 tranzakció volt tavaly, míg ugyanez a készpénzfelvételre és -befizetésre alkalmas bankfióki és postahivatali POS-berendezéseknél mindössze 2,6 tranzakciót ért el naponta. A kereskedői elfogadóhelyeken üzemelő POS-terminálok kihasználtsága pedig napi átlag kilenc tranzakció, ez szintén nem nevezhető túlságosan magasnak.

A lapunknak nyilatkozó bankok mindenesetre biztató adatokról számoltak be az elmúlt egy év fejleményeit illetően. A kártyaszám kivétel nélkül minden szereplőnél jelentősen emelkedett, bár ez elsősorban a lakossági plasztikokra igaz. A Raiffeisen Banknál egy év alatt a lakossági ügyfelek részére kibocsátott kártyák száma közel 10 százalékkal nőtt, a cégeseké viszont minimálisan növekedett. Az Ersténél hasonló a kép, bár ott a céges és a lakossági plasztikok együttes növekedéséből adódott a tíz százalék körüli ütem.

A bővülési lehetőségeket ugyanakkor több tényező is behatárolja a kártyaszámnál és a műveletek megoszlásánál egyaránt. A CIB Bank beszámolója szerint például a növekvő tendencia

folyatódik a kártyaszámnál, de érezhetően – mind a recesszióból, mind a szezonalitásból adódóan – lelassult a bővülés mértéke. A vásárlások és a készpénzfelvételek száma hasonlatos az országos átlaghoz, amelyben már a vásárlások aránya meghaladja a készpénzfelvételekét. Mivel viszont – mutattak rá a hitelintézetnél – a bankkártyás vásárlások alapvetően díjmentesek, további ösztönzésre nemigen van mód ezen a téren. Egyedi akciókkal a bank nem élt még ebben az évben, amelyek a vásárlásoknál valamilyen visszatérítéssel, kapcsolt előnyökkel ösztönöznék a bankkártyák használatát. Az ügyfelek ugyanakkor egyre jobban felismerik a készpénzfelvétel és az abból történő vásárlás, valamint az egyszerűen a bankkártyával történő vásárlás közötti költségkülönbséget, hiszen a készpénzfelvétel jellemzően költségvonzattal jár. Ezen ésszerűség révén – továbbá kényelmi okokból is – tapasztalható, hogy ha lassan is, de kétségtelenül növekszik/terjed a kártyahasználat Magyarországon – emelték ki a banknál.

Az Erste ügyfeleinek kártyahasználati szokásai alapján is fokozatosan nő a vásárlási tranzakciók aránya a készpénzfelvételi tranzakciókhoz képest, és az egy kártyára jutó tranzakciószám is emelkedik, azaz az ügyfelek aktívabban használják plasztikjaikat. A bank számos használatot vagy igénylést és használatot egyaránt ösztönző akciót szervez, amelyek elősegítik a kártyahasználat bővülését, továbbá az akciók által ösztönzött ügyfelek a későbbiekben is aktívabban használják bankkártyájukat. Hasonló folyamatokról számoltak be az első számú hazai hitelintézetnél is: a kártyaelfogadó helyek számának bővülésével folyamatosan növekszik a bankkártyás vásárlási tranzakciók száma és volumene az OTP Banknál, emellett szintén ösztönzően hatnak azok a nyereményekkel egybekötött akciók, amelyeket a bank a különböző kártyatársaságokkal együttműködve hirdet meg. Az akciók a figyelemfelhíváson túl hozzájárulnak a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez, ugyanakkor a kártyaforgalomra gyakorolt kedvező hatásuk sem elhanyagolható – mutattak rá a hitelintézetnél.

Figyelemre méltó azonban, hogy a bankkártyapaletta, amelyet az elmúlt években nagyon dinamikusan bővítettek a piaci szereplők, már igen visszafogott ütemben bővül. A lapunknak nyilatkozó szereplők közül egyedül az Erste rukkolt elő teljes értékű újdonsággal: április közepén lépett a piacra co-branded (társmárkás) Wizz Air-hitelkártya termékével, amelyhez utazási pontgyűjtő program kapcsolódik. VG