Indul a visszaszámlálás
Még szűk egy hónapig igényelhetnek az ügyfelek a bankoknál forintalapú támogatott lakáshitelt, június végén ugyanis a kormány megszünteti a kamattámogatott lakáshiteleket. Ezekre a kölcsönökre az elmúlt években viszonylag mérsékelt volt az igény: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az utolsó 12 hónapban kevesebb mint 110 milliárdnyi forintalapú lakáshitelt vettek fel a háztartások – ezek zöme viszont feltehetően támogatott kölcsön volt.
A devizakölcsönök árfolyamkockázatával kapcsolatos aggodalmak, valamint az állami támogatás megszűnéséről szóló hírek azonban a hitelintézetek beszámolói szerint ismét a forintkölcsönök felé fordították a lakosság figyelmét. Az OTP Banknál például április 20-a óta több mint 50 százalékkal nőtt a támogatott lakáshitelek száma, de növekvő igényről számol be a Budapest Bank, az Erste és az UniCredit is. A beadott igények számának emelkedésében persze – ismeri el Simon Zsolt, az Erste Bank igazgatója – a szezonalitás is szerepet játszik: a támogatott kölcsönöket ugyanis gyakran lakásépítésre kérik, az építkezések pedig többnyire tavasszal kezdődnek.
A forinthitel ráadásul – legalábbis új lakás vásárlása esetén – árazásában is felveszi a versenyt a devizával. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) honlapján lévő összehasonlító táblázat szerint 8 százalék körüli THM-mel több hitelintézet is kínál támogatott forintkölcsönt, miközben az euró- és svájcifrank-alapú lakáshitelek többsége ennél magasabb költségmutatóval ketyeg. A használt lakás vásárlására igényelhető támogatott forinthitelek THM-je valamivel magasabb, 9,2–12 százalék között van. Az Axánál például emiatt használt lakásra nem is keresik a kölcsönt, az OTP-nél és a Budapest Banknál viszont éppen hogy használt ingatlan vásárlására kérik többen. A bankoknak a forinthiteles ügyfelek kevesebb gondot okoznak, mint a devizások. A támogatott lakáshitellel rendelkező ügyfelek körében ugyanis beszámolóik szerint minimális a törlesztési nehézségekkel bajlódók aránya, és a fizetési moráljuk is jobb a devizaadósokénál. Külön akcióval ennek ellenére nem terelik a hitelintézetek a kiszámíthatóbb, támogatott kölcsönök irányába a lakosságot, a kliensek általában a többi lakáskölcsönéhöz hasonló kedvezményekkel kaphatják meg a hitelt. A bankok általában az értékbecslési díjat engedik el. A lapunknak nyilatkozott bankok közül az OTP volt a legbőkezűbb: a hitelintézet a hónap végéig a szerződés közjegyzői okiratba foglalásának díját is állja. Az Erste viszont inkább az euróalapú lakáshitelt népszerűsíti az ügyfelek körében a különféle díjak elengedésével és hitelkártyák ajándékozásával.
Az Erste példáját valószínűleg hamarosan a versenytársak is követhetik, a támogatás megszűnése után ugyanis a jelenlegi 9,5 százalékos jegybanki alapkamat mellett a piaci kamatozású forintalapú lakáshitel nem lesz versenyképes a devizakölcsönökkel szemben még jelentős árfolyammozgás mellett sem. „Az állam ezzel az intézkedéssel végérvényesen az általa egyébként elítélt devizahitelek felé kényszeríti az otthonteremtésre hitelt igénylő lakosságot” – figyelmeztet az Axa Bank.
Az állam döntése egyébként abból a szempontból érthető, hogy a költségvetésnek egyre többe került a kamattámogatási rendszer fenntartása. A lakástámogatásokról szóló kormányrendelet szerint ugyanis a támogatást a bankoknak az állampapírhozamok alapján kell kifizetni, ezek viszont az elmúlt hónapokban csúcsokat döntöttek, így a használt lakásokra felvett hitelek után jelenleg 4,4, az újakra igényelt kölcsönök után pedig 6,6 százalék körüli kamattámogatás jár. HB
