A világ legnagyobb hitelminősítője a londoni bejelentés szerint az eddigi 6-os szintről 7-esre rontotta a magyar bankszektor országkockázati megítélésének osztályzatát (Banking Industry Country Risk Assessment - BICRA).
Az S&P által az egyes nemzeti bankszektorokra kidolgozott országkockázati megítélési rangsor nem azonos a bankokra érvényben tartott egyéni adósi, illetve betéti kockázati besorolásokkal. A BICRA-mutató az adott országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, nemzetgazdasági szintű kockázati tényezőket méri. A legrosszabb osztályzat a 10-es.
A magyar BICRA-besorolás módosításához fűzött hétfői elemzésében a Standard & Poor''s azt írta: a lépés a gazdaság és a bankrendszer megnövekedett kockázatait és szerkezeti gyengeségeit tükrözi. A Standard & Poor''s szerint a nagy közadósságból és külső egyensúlytalanságokból eredő jelentős külső finanszírozási igény kiteszi a magyar gazdaságot a szűkösen és drágán mért globális finanszírozásnak. A magyar közfinanszírozás helyzetéről mindazonáltal van ennél jóval derűlátóbb vélemény is a londoni City elemzői közösségében.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport befektetési részlegének minapi elemzése szerint Magyarország, "amely kemény megszorításokra kényszerült, miközben a világ nagy része éppen fellazította költségvetési alapállását", a fejlett ipari államok alkotta OECD-térségen belül a legerősebb költségvetési pozícióban kerülhet ki a jelenlegi globális recesszióból, és ciklikus kiigazítással számolva jövőre akár költségvetési többlete is lehet, feltételezve, hogy a választások közeledtével nem lesz visszalépés a költségvetési szigorban. A Standard & Poor''s hétfői elemzése szerint a hitelminősítő az idei évre 6 százalékos, és még jövőre is 1 százalékos visszaesést vár a magyar gazdaságban. A cég véleménye az, hogy a magyar bankok együttes pénzügyi profilja romlani fog a "a leértékelődött és kilengésekre hajlamos" hazai valuta, valamint a finanszírozási nyomások miatt.
Emellett az S&P szerint a nem teljesítő kinnlevőségek arányának emelkedéséből eredő hitelveszteségek és az alacsony behajtási ráták is nyomást gyakorolnak a bankok eredményeire és tőkehelyzetére a 2009-2011-es időszakban. Az elemzés elismeri, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetésével Magyarországnak nyújtott 20 milliárd eurós finanszírozási program komoly támogatást jelent a kormánynak, és elősegítette a piacok stabilizálását. A magyar bankrendszer hitelképességét és stabilitását alátámasztja a külföldi banki stratégiai befektetők magas tulajdonosi aránya. Az anyabankok még növelték is finanszírozásaikat és tőketámogatásukat azóta, hogy a szektor üzleti ciklusa tavaly lejtmenetbe fordult. Mindazonáltal a finanszírozás és a tőketámogatás szűkösebbé válhat, tekintettel arra, hogy a tulajdonos bankok saját pénzügyi kapacitásai is feszítettebbek a szektorbeli visszaesés és a térségi recessziók miatt, áll a Standard & Poor''s hétfői elemzésében.
A cég hangsúlyozza, hogy pozitívnak tartja a magyar hatóságok által a hazai piac és a magyar bankok stabilizálására tett lépéseket, és - ahogy a legtöbb EU-tagállam esetében - Magyarországról is feltételezi, hogy támogatja saját bankrendszerét. Ugyanakkor a magyar állam képessége a hazai bankrendszer támogatására költségvetési korlátokba ütközik, ami azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonosok anyavállalati támogatásának bármely esetleges gyengülését nem lenne könnyű közfinanszírozási forrásokból ellentételezni, áll a hitelminősítő elemzésében.
Magyarország szuverén adósságát a három nagy nemzetközi hitelminősítő - Standard & Poor''s, Moody''s Investors Service, Fitch Ratings - egyaránt a közepes befektetői sávban, de három különböző szinten tartja nyilván. Az S&P a befektetői sáv alsó szélének tekintett "BBB mínusz", a Fitch ennél egy fokozattal magasabb, "BBB", a Moody''s még eggyel jobb, "Baa1" (a másik két cég metodikájában "BBB plusz"-nak megfelelő) osztályzattal listázza a magyar adósságot, jóllehet mindhárman leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást tartanak érvényben a besorolásokra.
