Bekeményítene a jegybank
A lakossági devizahitelezésben látja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország pénzügyi stabilitásának és a gazdaság egyik fő veszélyforrását, ezért szigorítaná a háztartási kölcsönök, azon belül különösen a devizában denominált hitelezés feltételeit. Az erről szóló javaslatot a jegybank már el is küldte a Pénzügyminisztériumnak, ahol még vizsgálják a dokumentumot. A devizahitelezés kockázataira a jegybank már korábban is többször felhívta a figyelmet, és tárgyalt a bankokkal is, ám ez nem vezetett megfelelő eredményre. Simor András jegybankelnök pedig a hét végén úgy nyilatkozott: nagyon fontos olyan szabályozási korlátokat teremteni, amelyek megakadályozzák ilyen devizaadósság ismételt felépülését.
Emellett a Gazdasági Versenyhivatal is előnyben részesítette ebben a kérdésben a szabályozást az önszabályozással szemben, így az MNB egy kormányrendeletben szeretné látni a javaslatait – közölte Tabák Péter, a jegybank pénzügyi stabilitás szakterület igazgatója tegnap egy sajtóbeszélgetésen.
A javaslat szerint a jogszabály a jelzáloghiteleknél és gépjárműkölcsönöknél megszabná a maximális hitel/fedezet arányt, emellett a háztartás dokumentálható jövedelméhez képest limitálná a törlesztőrészletek nagyságát. A legmagasabb hitel/fedezeti arány, illetve jövedelemarányos törlesztőrészletet a forintalapú kölcsönöknél lehet majd elérni, az euróalapúaknál már szigorúbbak lesznek a feltételek, a többi devizában pedig még kevésbé lehet majd eladósodni.
A szabályozás vonatkozna a hitelintézetek mellett a lízingcégekre is, és a hazánkban működő hitelintézeti fióktelepek sem tudnának kibújni alóla. Kiskapuk azért lesznek: a határon átnyúló tevékenységet folytató hitelezőkre például nem biztos, hogy sikerül majd érvényesíttetni.
A háztartási hitelezés feltételeinek szigorítása egyúttal a vállalati hitelezés felé fordíthatná a bankszektort, ez a jegybank szerint egészségesebb hitelezést eredményezne. Emellett kevesebb devizahitel mellett a forintkamatok is könnyebben csökkenhetnének. Bár a nem pénzügyi vállalkozások devizahitel-állománya július végén meghaladta a 4500 milliárd forintot (a háztartásoké 5166 milliárd forint volt), a vállalatoknál az MNB nem tervezi hasonló korlátozások bevezetését. A cégeknél ugyanis kisebb a kockázat, mivel devizabevételeik is vannak.
A Magyar Bankszövetség a távirati iroda információi szerint még nem kapta meg a javaslatot.
A bankok véleménye a javaslatról vegyes. A lapunknak nyilatkozó UniCredit Bank egyetért azzal, hogy a forinthitelezés súlyát és szerepét jelentősen növelni érdemes, és erre az MNB folytatólagos kamatvágásai egyre jobb esélyeket adnak. A devizahiteleknél pedig maguktól is szigorítottak: nemcsak a fedezethez képesti finanszírozási arányban vezettek be szigorúbb feltételeket, de az igénylő jövedelmi viszonyait is prudensen vizsgálják.
Az Axa Banknál viszont furcsállják, hogy piacgazdaságban ilyen fűnyírószerű adminisztratív eszközökkel próbálják korlátozni a devizahitelezés keresleti és kínálati oldalát. „Szofisztikáltabb módszerekkel is rá lehetne venni a piaci szereplőket a kockázatkezelésre” – mondja Füzes Sándor, az Axa Bank vezérigazgatója, aki szerint hosszabb távon a piac hatékonyabban szabályozná magát, mint egy ilyen jogszabály. Emellett negatív hatása is lehet a szabályozónak – figyelmeztet Füzes –, visszaszoríthatja ugyanis a bankoknál a termékfejlesztéseket.
Az FHB is bírálja a tervezetet. A tervezett jövedelmi limit ellehetetlenítené a bankok számára a meglévő hitelállomány átstrukturálását, s felerősítené az ügyfelek gondjait, az együttműködő, jó fedezettel rendelkező ügyfelek is csapdába kerülnének – mondta Gyuris Dániel vezérigazgató az Indexnek. Van ugyanis egy olyan, az átlagosnál kockázatosabb ügyfélkör, amely most még törleszteni tudja hitelét tartalékaiból, annak felélése után azonban ki szeretne majd lépni a szerződéséből. Erre azonban nem lesz lehetősége, mert a hitelfelvételi limit megakadályozza az ingatlan eladását s az új ügyfél hitelfelvételét.
A piaci szereplők mellett Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is bírálta a javaslatot. „Nem szeretem a piaci folyamatokba történő adminisztratív beavatkozást” – idézte az ÁSZ elnökét az MTI-Eco. VG
