Most azonban fordult a kocka, ez pedig már alig fél évvel a veszteségek közzététele után bebizonyította, amit akkor és azóta is igyekeznek hangsúlyozni a szektor szakértői: a nyugdíjcélú több évtizedre szól, ennek megfelelően az átmeneti visszaesések csupán rövid távon befolyásolhatják számottevően. Hosszú távon a megtakarítás jelentősen gyarapszik. Fontos azonban, hogy ezt az alapvetést a pénztártagok is elfogadják. (Hiszen az elhamarkodottan meghozott befektetői döntések – amelyek leginkább a portfólió- és pénztárváltásban merülnek ki – még súlyosabban érinthetik a befektetéseket, hiszen így a veszteségek realizálódnak és kevés esély marad arra, hogy a megtakarítás értékét egy kevésbé kockázatos portfólióval visszaszerezze az ügyfél.)
A tavalyi hozamvesztés után az idei év pozitív változásokat hozott mind a magán-, mind az önkéntes nyugdíjpénztári tagok számára.
A kedvezőtlen tőkepiaci folyamatok az idén új irányt vettek, ennek köszönhetően pedig a pénztárak 2009-ben eddig több mint 280 milliárd forintot „szereztek viszsza” ügyfeleik, azaz a kasszatagok számára. Ebből az összegből csak a második negyedévben a hazai magánnyugdíjpénztárak több mint 176 milliárd forintot kerestek, ez pedig nem sok híján ellensúlyozta a tavalyi negyedik negyedévi rekordveszteségeket, és jócskán meghaladta az első negyedévben elbukott összeget is.
A részvénypiacok volatilitását ezúttal pozitív értelemben jelzi az is, hogy ebben az időszakban a pénztárak fennállásuk óta a legjobb negyedévüket zárták, legalábbis, ami a nyereségek abszolút nagyságát illeti. Mindez pedig valóban elegendő bizonyíték lehet arra, hogy a jellemzően 20-30 évre szóló nyugdíjpénztári megtakarítások időszakos zuhanása felett érdemes lehet szemet hunyni.
Gazdasági válság idején ugyanakkor nem könnyű optimistának lenni, és nem könnyű annak maradni sem egy igencsak rövid időszak jó teljesítménye miatt. A nemzetközi folyamatokat tekintve viszont az elemzők többsége úgy véli, hoszszú távon jó esély van rá, hogy a globális növekedés ne lassuljon, sőt bizonyos külső körülmények elérése mellett fenntartható felívelő pályán maradjon. A pozitív befektetői hangulat pedig a részvényárak további emelkedésében, valamint a vállalati, illetve az államkötvények hozamcsökkenésében csapódhat le, amiből megint csak a nyugdíjpénztári tagok profitálhatnak.
Ám nemcsak a nemzetközi gazdasági körülmények, hanem a hazai piac változásai is jó hatással lehetnek a befektetésekre, és kifejezetten jó irányba mozdíthatják el a szektort. Ilyen például a nyugdíjpénztárakra vonatkozó befektetési szabályok módosítása, amely a portfóliók devizakitettségét maximálja, és ezen keresztül limitálja a devizakockázatot is. Ennek következményeképp a forintértékpapírok – feltételezhetően elsősorban állampapírok – iránti magán-nyugdíjpénztári kereslet akár a duplájára is nőhet 2010-ben, ez pedig csökkentheti a jelenlegi állampapírhozamokat, ami kifejezetten jót tesz majd a pénztártagok kötvényportfóliójának.
Mindezek ellenére a vagyonkezelőknek továbbra is akad feladatuk bőven, hátradőlni – mint azt az elmúlt egy év bebizonyította – egyik helyzetben sem szabad. Az Aegon Alapkezelő továbbra is óvatos, konzervatív befektetési politikát folytat, és felkészül a későbbiekben sem kizárható gazdasági visszaesésekre, illetve korrekciókra.
A szerző az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató Zrt. vezérigazgatója
