A néhány hét múlva hatályba lépő passzusok a fedezetül felajánlott ingatlan és a kölcsön kapott összeg arányát szabályozzák, megelőzendő, hogy a gazdasági krízis remélhető enyhülését követően akár az ügyfelek, akár a szolgáltatók „túl messzire menjenek” vállalásaikkal.
A hitel/fedezet arányt tekintve – nem meglepő módon – azokkal a legmegengedőbb a jogszabály, akik forintban adósodnak el. A forint alapú jelzáloghiteleknél ugyanis a fedezetül felajánlott ingatlan 75 százalékáig mehet el a bank, illetve az ügyfél, euró alapú hitelnél viszont már csak 60 százalék a limit. A svájci frankban és egyéb devizákban utazó adósoknál ugyanakkor nagyon behúzták a féket, hiszen itt a forgalmi érték 45 százaléka a maximum. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a lízingszerződések kapcsán kicsit enyhébbek az új előírások, hiszen a hiteleknél alkalmazott értékekhez képest rendre öt százalékponttal magasabb a határ.
A most hatályba lépő rendelkezések viszont nem törik derékba az egyébként is csak nyomokban létező lakossági hitelpiacot. A bankok kockázatvállalási hajlandósága ugyanis az elmúlt másfél év eseményeinek hatására igencsak megcsappant, szinte eltűntek az önerő nélküli konstrukciók, így az új jogszabály feltűnése nem jelent szignifikáns változást a jelenlegi állapotokhoz képest.
A bankok honlapjainak tanúsága szerint az euró alapú hiteleknél a hitelbiztosítéki (menekülési) érték 70-75 százalékáig mehet el az adós, ami – „jobb környéken lévő” ingatlant figyelembe véve – most is a forgalmi érték nagyjából 50-60 százalékának felel meg. Persze egy-két banknál elvben most is adott a gyakorlatilag önerő nélküli finanszírozás lehetősége, ám ez vagy pótfedezet bevonásával, vagy az átlagnál messze jobb jövedelmi helyzet hitelt érdemlő igazolásával szükséges.
A hitel/fedezet érték meghatározásával ugyanakkor még nem fogy ki véglegesen a muníció: június 11-el hatályba lépnek a jövedelmi helyzetre vonatkozó szabályok is, amelyek belső szabályzat létrehozására, illetve hitelezhetőségi limit kiszámítására kötelezik a szolgáltatókat. E limit alapján pedig szintén százalékos mértékeket kell figyelembe venni az adott kölcsön devizanemétől függően, ami tovább csökkenti a szolgáltatók és az ügyfelek mozgásterét egyaránt.
A legfrissebb statisztikák alapján egyébként maximálisan indokoltnak tűnik a szigor: december végén a csaknem 4000 milliárd forintnyi lakossági lakáshitel 62,3 százalékát devizában tartották nyilván, a 2100 forintnyi szabad felhasználású jelzálogkölcsönnel pedig gyakorlatilag teljes egészében svájci frankban és euróban küzdöttek az ügyfelek.
Finanszírozási arányok*
(ingatlan forgalmi értékéhez képest, maximális, százalék)
Forrás: Magyar Közlöny
Lakossági jelzáloghitel Pénzügyi lízing
Forint 75 80
Euró 60 65
Svájci frank és egyéb deviza 45 50
* a március 1. után kötött szerződéseknél
