Csereérett lakástámogatások
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az állam szerepét is gyökeresen átértékelnék. A jelenlegi felállással szemben, amikor a kincstár alapvető szerepet vállal a finanszírozásban, az állam inkább ösztönző, katalizátorszerepet vállalna a folyamatban, úgy, hogy a lakástámogatás eszközrendszere egy egész életpályán keresztül alkalmazható legyen. Nagyon fontos emellett – szögezte le Nagy Ernő –, hogy a remélhetőleg a közeljövőben létrehozandó új rendszer kiszámítható és hosszú távon fenntartható legyen, szemben elődeivel, amelyek tartós finanszírozhatóság híján néhány év alatt elsorvadtak vagy megszűntek.
A most kidolgozott koncepció nagy hangsúlyt helyez az energiahatékonyságra is, hiszen egy lakást nemcsak megvenni, hanem fenntartani is kell. A korábbinál jóval nagyobb szerepet szánnak a javaslat kidolgozói az önrész előteremtésének: ehhez megfelelő hátteret biztosíthat a lakás-előtakarékossági konstrukció. A támogatott hiteleknél pedig alapelv, hogy a családok abban a devizában adósodjanak el, amelyből a jövedelmük származik, vagyis a forintalapú finanszírozás jelenthet megoldást, lehetőleg hosszú, többéves kamatperiódus mellett kínált konstrukciókkal.
Nagy Ernő rámutatott: meg kell oldani azt is, hogy meglegyen a kellő összhang a rendszer egyes elemei között, és ne legyen tér – ahogy eddig – viszszaélésekre, vagyis a rendszer járuljon hozzá a gazdaság fehérítéséhez is.
Ferencz Iván, a Fundamenta-Lakáskassza vezető jogtanácsosa ennek kapcsán rámutatott: az állam, ha megfelelően alakítja ki az egyes támogatási elemeket, megteremtheti a szociális jellegű kiadások fedezetét is, hiszen egy jó lakástámogatási rendszer nagyon sok addicionális költségvetési bevételt generál.
A gyermeket vállaló családok lakáshoz juttatása – közölte – három elemen nyugszik: az önerő megteremtésén, a gyermekvállalást ösztönző támogatásokon, illetve a piaci feltételű forinthitelen. A bérlakásoknál pedig – emelte ki – el kell különíteni a szociális céllal kiadott ingatlanokat a piaci alapon működő, ám limitált profitú lakásoktól. Ez utóbbiaknál az elképzelések szerint négyzetméterenként havi 800-1000 forintot kérhetnének el a tulajdonosok, számla ellenében, szigorúan törvényes keretek között.
A jelenlegi lakástámogatási rendszer egyébként valóban nem céloz meg széles réteget. Tavaly júliustól ugyanis megszűnt a „szocpol”, illetve a „félszocpol”, és a korábbi, kamattámogatott konstrukciókat egy új, csak 35 év alattiak vagy többgyermekesek által igényelhető hitel váltotta fel, komoly szűrőkkel.
A most lakáshitel felvételét tervezőknek ráadásul számolniuk kell a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet már hatályba lépett, illetve júniustól élő megkötéseivel is: ezek közül a legfontosabb, hogy az igénylő forinthitelnél is csak a fedezetül felajánlott ingatlan forgalmi értékének 75 százalékáig finanszírozható.
A támogatott hiteleket érintő, tavaly nyári szigorítások ugyanakkor csak késleltetve – az idei és a jövő évi büdzsében – éreztetik hatásukat: a pénzügyi tárca adatai szerint még 2009-ben is közel 200 milliárd forintot költött el lakástámogatás címén a költségvetés. BM
Főbb támogatási alapelvek
(a Népesedési Kerekasztal által javasolt lakástámogatási koncepcióban)- a gyermekvállalás egyidejű ösztönzése
- az állam ösztönző, nem alap-vető finanszírozó szerepe
- egész életpályát felölelő rendszer kidolgozása
- kiszámítható, hosszú távú koncepció kialakítása
- kiemelt hangsúly az önrész előteremtésén, az előtakarékosságon
- az energiahatékonyság támogatása
- a meglévő erőforrások kihasználása
- a forintalapú hitelek előtérbe helyezése
- a korhatár eltörlése
- lakásminősítési rendszer létrehozása
- a „fehér” gazdaság bevonása a rendszer működtetésébe
Forrás: Népesedési Kerekasztal
- a gyermekvállalás egyidejű ösztönzése
- az állam ösztönző, nem alap-vető finanszírozó szerepe
- egész életpályát felölelő rendszer kidolgozása
- kiszámítható, hosszú távú koncepció kialakítása
- kiemelt hangsúly az önrész előteremtésén, az előtakarékosságon
- az energiahatékonyság támogatása
- a meglévő erőforrások kihasználása
- a forintalapú hitelek előtérbe helyezése
- a korhatár eltörlése
- lakásminősítési rendszer létrehozása
- a „fehér” gazdaság bevonása a rendszer működtetésébe
Forrás: Népesedési Kerekasztal-->
