BUX 40,481.51
+2.48%
BUMIX 3,775.06
-0.29%
CETOP20 1,893.58
+2.19%
OTP 8,750
+3.94%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.49%
ZWACK 18,200
-1.09%
0.00%
ANY 1,585
0.00%
RABA 1,110
+0.91%
0.00%
-0.76%
+1.27%
+1.43%
-1.17%
-7.24%
-1.12%
0.00%
+1.87%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,992
+2.75%
+0.13%
ALTEO 2,380
-0.83%
0.00%
-0.10%
EHEP 1,250
-4.94%
+2.52%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
+0.75%
+3.16%
0.00%
-0.20%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
0.00%
NAP 1,240
-1.59%
+1.85%
+17.65%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

400 milliárddal nőttek a frankhitelesek terhei - és még nincs vége!

A svájci frank a múlt héten folyamatosan erősödött, míg a forint napokon keresztül gyengélkedett, ami egyre nehezebb helyzetbe hozza az alpesi devizában eladósodottakat. A gyengélkedés a héten elején is folytatódik: már a 212-es szinten is túl van a frank.

A pénzügyi szolgáltatók devizahitel-állományának értéke a folyamatok nyomán várhatóan több százmilliárd forinttal növekszik. Az MNB adataiból kiindulva, hacsak nem történik valami kedvező fejlemény, a svájcifrank-kölcsönök állománya áprilishoz képest csak az árfolyamhatás miatt 400 milliárd forinttal növekszik június végére.

Friss devizapiaci adatok itt találhatók - hétfő délutánra átlépte a 213 forintot is az alpesi deviza, az euró 285,120, a dollár 230,800 forint, míg egy euróért 1,23393 dollárt adnak.

A fejlemények tükrében nem sok jóval lehet biztatni az alpesi devizában eladósodott lakossági ügyfeleket. Júniusban ugyanis – az elmúlt napok gyengülése miatt – a Bloomberg kalkulációi alapján 203,1 forintos átlagárfolyam alakult ki a bankközi devizapiacon, ez 9,7 százalékkal magasabb a két hónappal korábbinál, az év eleji, 183 forintos nyitókurzust pedig több mint ötödével meghaladja.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint pedig még mindig igen nagy a hazai háztartások kitettsége az alpesi devizával szemben. Áprilisra vonatkozóan 4270,8 milliárd forintnyi frankhitelről adott számot az MNB, ez az összes lakossági hitelállomány 54,4 százalékának felel meg. A háztartások – és persze a pénzügyi szolgáltatók – szempontjából pedig különösen aggasztó, hogy ezen kölcsönök túlnyomó része ingatlanalapú, vagyis hosszú futamidejű: a lakáscélú hitelek az összes frankhitelállomány több mint 50, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknek pedig 40 százalékát adták áprilisban.

 

Az árfolyam alakulásán kívül pedig a kamatoké sem igazán kedvez a frankhitelekben ülő adósoknak. Bár a bankok az elmúlt hónapokban már nem emeltek az ügyfelek által fizetendő éves rátákon – sőt, egyes hitelfajtáknál még jelentős csökkenés is történt –, a kölcsönök ára alig mutat elmozdulást a válságot megelőző időszakéhoz képest. A legfrissebb, áprilisi adatok szerint például a svájcifrank-alapú lakáshitelek MNB által kalkulált átlagkamata 4,66 százalékon állt, ez gyakorlatilag megegyezik a két évvel korábbival, az egy esztendővel ezelőttinél pedig bő egy százalékponttal alacsonyabb. Ennél kisebb kamatokra viszont – a nulla közeli svájci alapkamat és a növekvő kockázati költségek miatt – vajmi kevés az esély.

A közeljövőben akár a 230-as szintet is elérhet az alpesi valuta, és évekbe telhet, mire visszatér a 180-190-es forintárfolyamhoz. Részletesen erről itt olvashat

Részletes napi piaci elemzés itt olvasható

Lapértesülések szerint a kormány az EU-IMF-hitel megmaradt 6 milliárd euróját szeretné a bajba jutott frankhitelesek sorsának rendezésére fordítani.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek