Pénz- és tőkepiac

400 milliárddal nőttek a frankhitelesek terhei - és még nincs vége!

A svájci frank a múlt héten folyamatosan erősödött, míg a forint napokon keresztül gyengélkedett, ami egyre nehezebb helyzetbe hozza az alpesi devizában eladósodottakat. A gyengélkedés a héten elején is folytatódik: már a 212-es szinten is túl van a frank.

A pénzügyi szolgáltatók devizahitel-állományának értéke a folyamatok nyomán várhatóan több százmilliárd forinttal növekszik. Az MNB adataiból kiindulva, hacsak nem történik valami kedvező fejlemény, a svájcifrank-kölcsönök állománya áprilishoz képest csak az árfolyamhatás miatt 400 milliárd forinttal növekszik június végére.

Friss devizapiaci adatok itt találhatók - hétfő délutánra átlépte a 213 forintot is az alpesi deviza, az euró 285,120, a dollár 230,800 forint, míg egy euróért 1,23393 dollárt adnak.

A fejlemények tükrében nem sok jóval lehet biztatni az alpesi devizában eladósodott lakossági ügyfeleket. Júniusban ugyanis – az elmúlt napok gyengülése miatt – a Bloomberg kalkulációi alapján 203,1 forintos átlagárfolyam alakult ki a bankközi devizapiacon, ez 9,7 százalékkal magasabb a két hónappal korábbinál, az év eleji, 183 forintos nyitókurzust pedig több mint ötödével meghaladja.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint pedig még mindig igen nagy a hazai háztartások kitettsége az alpesi devizával szemben. Áprilisra vonatkozóan 4270,8 milliárd forintnyi frankhitelről adott számot az MNB, ez az összes lakossági hitelállomány 54,4 százalékának felel meg. A háztartások – és persze a pénzügyi szolgáltatók – szempontjából pedig különösen aggasztó, hogy ezen kölcsönök túlnyomó része ingatlanalapú, vagyis hosszú futamidejű: a lakáscélú hitelek az összes frankhitelállomány több mint 50, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknek pedig 40 százalékát adták áprilisban.

 

Az árfolyam alakulásán kívül pedig a kamatoké sem igazán kedvez a frankhitelekben ülő adósoknak. Bár a bankok az elmúlt hónapokban már nem emeltek az ügyfelek által fizetendő éves rátákon – sőt, egyes hitelfajtáknál még jelentős csökkenés is történt –, a kölcsönök ára alig mutat elmozdulást a válságot megelőző időszakéhoz képest. A legfrissebb, áprilisi adatok szerint például a svájcifrank-alapú lakáshitelek MNB által kalkulált átlagkamata 4,66 százalékon állt, ez gyakorlatilag megegyezik a két évvel korábbival, az egy esztendővel ezelőttinél pedig bő egy százalékponttal alacsonyabb. Ennél kisebb kamatokra viszont – a nulla közeli svájci alapkamat és a növekvő kockázati költségek miatt – vajmi kevés az esély.

A közeljövőben akár a 230-as szintet is elérhet az alpesi valuta, és évekbe telhet, mire visszatér a 180-190-es forintárfolyamhoz. Részletesen erről itt olvashat

Részletes napi piaci elemzés itt olvasható

Lapértesülések szerint a kormány az EU-IMF-hitel megmaradt 6 milliárd euróját szeretné a bajba jutott frankhitelesek sorsának rendezésére fordítani.

sváci frank frankhitelesek devizahitel MNB
Kapcsolódó cikkek