- Az új magyar kormány megmutatta Európának, hogyan nem szabad kommunikálni az országok államháztartási problémáit – mondja Koch Zoltán, a bécsi székhelyű Raiffeisen Capital Management feltörekvő piaci részvényekkel foglalkozó csapatának alapkezelője. – A belpolitikai céloktól vezérelve túlzóan rossznak felvázolt államháztartási helyzet és a Görögországgal való párhuzam említése rossz hírét keltette Magyarországnak, kárt okozva ezzel az ország nemzetközi imázsában is – állítja a Kelet-Európa szakértő. Igaz ugyan, hogy más európai országokhoz hasonlóan Magyarország is küszködik államháztartási problémákkal, ám nagyon messze van attól, hogy Görögország sorsára jusson. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2010-re és 2011-re meghatározott szigorú államháztartási irányszámairól már megszületett a döntés, amely az államháztartási hiány mértékét 2010 vonatkozásában 3,8%-ban, míg 2011 tekintetében 2,9%-ban állapította meg. Az IMF, az EU és a Világbank által 2008 novemberében megállapodott pénzügyi segélycsomag továbbra is rendelkezésre áll, forrásait azonban Magyarország nem használta fel teljes mértékben, mivel az állam önerőből is finanszírozni tudta a kötvénypiac működését. Ezen túlmenően – tényleges válság esetén – az EU és az IMF által az EU biztonsági intézkedéseire létrehozott segélyalap eszközeit (összesen 750 milliárd eurót) is fel lehetne használni. Az államkötvények hozamai jelenleg mérsékeltek, ugyanakkor a pozitív kereskedelmi és fizetési mérleg miatt Magyarország viszonylag jól meg tud felelni az adósságszolgálati kötelezettségeinek. A magyar vállalatok 80%-a exportorientált, így profitálni tudnak a forint jelenlegi gyengélkedéséből.
Leginkább az állami szektor, a bankok és a költségvetés érintett
– A legnagyobb megtakarításokat minden bizonnyal az állami szektor adja majd: Orbán Viktor polgári kormánya azt tervezi, hogy ezen a területen 15 százalékkal csökkenti a kiadásokat. A bérek megnyirbálására és elbocsátásokra lehet számítani – feltételezi Koch. A megszorítások ugyanakkor az állami szektor mellett kiterjednek a bankokra is, ez utóbbiak ugyanis magas bankadóra számíthatnak. – Ezzel a kormány komoly próba elé állítja az üzletágat, mivel a forint leértékelődésével a külföldi fizetőeszközben – elsősorban svájci frankban – jegyzett hitelek piaca megtorpant, és a bankok elveszítették egy korábban jelentős bevételi forrásukat – vázolja a helyzetet Koch. Ezen túlmenően a kormány azt is fontolgatja, hogy az ingatlanok vonatkozásában teljes egészében betiltja a külföldi fizetőeszközben nyújtott hiteleket. A megtakarítások és adók, valamint a családok és a középosztály terheinek csökkentéséhez (pl. a 16%-os családi adóhoz) kapcsolódó pontos részletek ugyan jelenleg még nem ismertek, de alapvető változtatásokra lehet számítani, hiszen a kétharmados parlamenti többség e tekintetben szabad utat biztosít.