• Biztos kézben a pénzügyi nehézségek
Elfogadták az IMF által 2010-re és 2011-re előírt államháztartási irányszámokat (-3,8 és -2,9%)
o Komoly megtakarítások az állami szférában (-15%)
o Magas bankadó várható a pénzügyi szektorban
• Közép- és hosszú távon jó kilátások a részvényekbe befektetők számára – rövidtávon nagyfokú volatilitás várható
• A kötvénypiacokon nincs inflációs nyomás, hosszú távon jók a feltételek.
- Az új magyar kormány megmutatta Európának, hogyan nem szabad kommunikálni az országok államháztartási problémáit – mondja Koch Zoltán, a bécsi székhelyű Raiffeisen Capital Management feltörekvő piaci részvényekkel foglalkozó csapatának alapkezelője. – A belpolitikai céloktól vezérelve túlzóan rossznak felvázolt államháztartási helyzet és a Görögországgal való párhuzam említése rossz hírét keltette Magyarországnak, kárt okozva ezzel az ország nemzetközi imázsában is – állítja a Kelet-Európa szakértő. Igaz ugyan, hogy más európai országokhoz hasonlóan Magyarország is küszködik államháztartási problémákkal, ám nagyon messze van attól, hogy Görögország sorsára jusson. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2010-re és 2011-re meghatározott szigorú államháztartási irányszámairól már megszületett a döntés, amely az államháztartási hiány mértékét 2010 vonatkozásában 3,8%-ban, míg 2011 tekintetében 2,9%-ban állapította meg. Az IMF, az EU és a Világbank által 2008 novemberében megállapodott pénzügyi segélycsomag továbbra is rendelkezésre áll, forrásait azonban Magyarország nem használta fel teljes mértékben, mivel az állam önerőből is finanszírozni tudta a kötvénypiac működését. Ezen túlmenően – tényleges válság esetén – az EU és az IMF által az EU biztonsági intézkedéseire létrehozott segélyalap eszközeit (összesen 750 milliárd eurót) is fel lehetne használni. Az államkötvények hozamai jelenleg mérsékeltek, ugyanakkor a pozitív kereskedelmi és fizetési mérleg miatt Magyarország viszonylag jól meg tud felelni az adósságszolgálati kötelezettségeinek. A magyar vállalatok 80%-a exportorientált, így profitálni tudnak a forint jelenlegi gyengélkedéséből.
Leginkább az állami szektor, a bankok és a költségvetés érintett
– A legnagyobb megtakarításokat minden bizonnyal az állami szektor adja majd: Orbán Viktor polgári kormánya azt tervezi, hogy ezen a területen 15 százalékkal csökkenti a kiadásokat. A bérek megnyirbálására és elbocsátásokra lehet számítani – feltételezi Koch. A megszorítások ugyanakkor az állami szektor mellett kiterjednek a bankokra is, ez utóbbiak ugyanis magas bankadóra számíthatnak. – Ezzel a kormány komoly próba elé állítja az üzletágat, mivel a forint leértékelődésével a külföldi fizetőeszközben – elsősorban svájci frankban – jegyzett hitelek piaca megtorpant, és a bankok elveszítették egy korábban jelentős bevételi forrásukat – vázolja a helyzetet Koch. Ezen túlmenően a kormány azt is fontolgatja, hogy az ingatlanok vonatkozásában teljes egészében betiltja a külföldi fizetőeszközben nyújtott hiteleket. A megtakarítások és adók, valamint a családok és a középosztály terheinek csökkentéséhez (pl. a 16%-os családi adóhoz) kapcsolódó pontos részletek ugyan jelenleg még nem ismertek, de alapvető változtatásokra lehet számítani, hiszen a kétharmados parlamenti többség e tekintetben szabad utat biztosít.
A magyar részvénypiac számára a bejelentett változások rövid távon nagyfokú volatilitással járnak, ami megnehezíti a befektetők helyzetét
– Jelenleg egyetlen olyan szektor sincs, amely a legutóbbi változásokból kizárólag csak profitálni tudott volna, ugyanakkor az értékelése is kedvező lenne. Az események a várakozásoknak megfelelően hatottak a banki részvényekre is: kifejezetten negatívan – említi meg Koch. Ezek legnagyobb részét azonban a piac már be is árazta. – A vállalatokra szintén nehéz idők várhatnak, ugyanis a tőkepiaci folyamatokat kevésbé támogató kormány a prosperáló szektorok megadóztatásával közvetlenül is beavatkozhat a gazdasági folyamatokba – fejti ki véleményét a bécsi részvényalap-kezelő. Közép- és hosszú távon azonban a magyar részvénypiac továbbra is jó lehetőségeket kínál.
Kötvénypiac: nincs inflációs nyomás, hosszú távon jó feltételek
Amennyiben a kormány a várakozásoknak megfelelően végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, az ügyetlen kommunikáció miatt rövid távon megrendült befektetői bizalom újra helyreáll, és a jelenleg magas kockázati prémiumok újra alacsonyabb szinten konszolidálódnak.
– A kötvénybefektetések feltételei ugyanakkor nagyon jók, hiszen tulajdonképpen nincs inflációs nyomás – hívja fel a figyelmet Ronald Schneider, aki a Raiffeisen Capital Management Global Fixed Income csapatában a kelet-európai kötvényalapok kezeléséért felel. – Amennyiben a forint ismét stabilizálódik, vagy kissé erősödik, a jegybank esetleg csökkentheti az alapkamatot, ami kedvezően hatna a kötvénypiacok alakulására. A deviza és az államkötvények ugyanakkor hosszú távon vonzóak maradnak (hozamuk 7% körüli vagy afeletti lehet) – állítja Schneider.
