A befektetési alapok rangsorait itt találhatja
„A felméréseink szerint az utóbbi negyedévekben a forintbetétek aránya folyamatosan stagnált, illetve csökkent. Nem volt ez másképpen az idei év első negyedében sem: a teljes forintbetét-állomány 3,6, míg a lakossági betétállomány 4,4 százalékkal csökkent. Ezzel szemben az intézményi megtakarítások 8,2 százalékkal emelkedtek, szűkítve ezzel az elmúlt időszakban kialakult ollót” – mondta a regiszter megjelenése kapcsán Temmel András, a Bamosz főtitkára. „Ennek oka részben abban keresendő, hogy az első három hónapban a lakosság jelentős pénzeket irányított bankbetétből befektetési alapokba” – tette hozzá.
Az információt szolgáltató vagyonkezelők és a Bamosz saját adatai alapján az intézményi megtakarítások teljes állománya 8849 milliárd forintot tett ki piaci értéken március végén, míg a vagyonkezelt több mint 5500 milliárdot ért el.
A Bamosz adatai szerint továbbra is a pénztárak és a biztosítók a két meghatározó intézményi csoport a vagyontulajdonosokat tekintve, emellett viszonylag kicsi az egyéb tulajdonosok aránya. A szervezet közlése szerint a gazdálkodó szervezetek, az önkormányzatok és a magánszemélyek vagyona a teljes vagyonkezelt állomány 1,5-2 százaléka körül mozgott az utóbbi időben, és trendszerűen csökkent, míg az egyéb intézményi befektetők (alapítványok, betétbiztosítási és befektetővédelmi alapok) adták a nem pénztári és biztosítói vagyonok nagyobb részét (a teljes vagyonkezelt állomány 4-5 százalékát).
A magánnyugdíjpénztárak rangsorai itt találhatóak
Ami a pénztárak befektetéseit illeti: az első negyedévben az összesített részvényarány 34,8 százalékra csökkent, ezzel szemben nőtt a hazai betétek és diszkontkincstárjegyek aránya. Csökkent viszont az államkötvényeké, a hazai állampapírok együttesen a pénztári portfóliók 52,9 százalékát jelentik. Szintén mérséklődött az időszakban a hazai vállalati kötvények/jelzáloglevelek aránya a pénztári portfóliókban, míg a külföldi kötvénytípusú eszközök aránya nem változott, a külföldi betétek aránya pedig némileg csökkent. „A befektetési jegyek aránya a pénztári portfóliókon belül 28,4 százalék volt az első három hónapban, ez továbbra is azt erősíti, hogy a külföldi befektetések jelentős részben a költséghatékonyság és kockázatkezelés szempontjából előnyösebb megoldást kínáló befektetési alapokon keresztül valósulnak meg” – magyarázta Temmel András.
A biztosítóknál a unit-linked portfóliókban nőtt a hazai, míg csökkent a külföldi részvények aránya, az együttes súlyuk összességében 48,6 százalékra mérséklődött. Nőtt viszont a hazai bankbetétek, a diszkont-kincstárjegyek és az államkötvények aránya, emellett a külföldi kötvénytípusú eszközöké is emelkedett. A külföldi befektetések elsősorban befektetési jegyeken (nagyobb részben külföldi alapokon) keresztül történtek – a befektetési jegyek aránya 57,8 százalékot ért el az év első három hónapjában.
