A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői csütörtökön az MTI-nek elmondták: a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítására kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi késői londoni kereskedésben 1127 bázispont volt, hatalmas, 195 bázispontos napi emelkedéssel.
A CMA csütörtöki adatsora szerint jelenleg csak Venezuela piacon forgó szuverén adósságának CDS-árazása magasabb az euróövezeti tag Görögországénál: a dél-amerikai ország törlesztéskockázati biztosítási tranzakciói 1300 bázispont környékén járnak. A görög CDS-tranzakciók sokkal drágábbak ugyanakkor Argentína kockázatbiztosítási díjszabásánál, amely csütörtökön valamivel 970 bázispont felett volt a londoni piacon.
A csütörtökön kialakult árazások alapján a törlesztési leállás kockázatára biztosítási ügyleteket nyújtó piaci szereplők az aznapi londoni kereskedésben minden 10 millió euró görög államadósság után évente csaknem 1,13 millió euró törlesztéskockázati biztosítási díjat számítottak fel a befektetőknek az irányadó ötéves futamidőre.
Ez három és félszer magasabb a magyar államadósság törlesztéskockázati ügyleteiért kért díjnál. A CMA londoni elemzői az MTI-nek elmondták: Magyarország CDS-díjszabása a csütörtöki késői kereskedésben 323 bázispont - 10 millió euró adósságonként évente 323 ezer euró - volt, csekély emelkedéssel a 314 bázispontos előző záróról.
Görögország piaci törlesztéskockázati ügyleteinek díjszabása teljesen elszakadt a szintén adósság- és költségvetési gondokkal küszködő többi dél-európai euróövezeti tagországétól is. A CMA DataVision adatai szerint Spanyolország CDS-tranzakcióinak árazása csütörtökön 245 bázispont volt, változatlan az előző zárószinthez képest. Portugália törlesztésbiztosítási kontraktusainak díja a csütörtöki londoni kereskedésben 10 bázispontos emelkedéssel 330 bázispont, Olaszország CDS-szintje mindössze 2 bázispontos drágulással 184 bázispont volt.
Az állami és kereskedelmi adósok CDS-díjszabásai azt jelzik, hogy a piaci szereplők milyen mértékűnek tekintik az adott ország vagy vállalat adósságtörlesztési leállásának kockázatát, és ennek alapján határozza meg a piac az e kockázatra köthető határidős biztosítási kontraktusok éves díját.
Az euróövezeten - és az EU egészén - belül Görögország befektetési eszközeinek árfolyama és kockázati megítélése a legérzékenyebb a piaci hangulati változásokra, tekintettel arra, hogy Görögország az egyetlen euróövezeti tagállam, amelyre több hitelminősítő is befektetési szint alatti osztályzatot tart érvényben.
A Moody''s Investors Service a múlt héten jelentette be, hogy a görög kormánykötvények besorolását egyszerre négy fokozattal, az addigi elsőrendű "A3"-as szintről "Ba1"-re, vagyis a befektetésre ajánlott kategória alá rontja. A cég a lépést az euróövezeti/IMF támogatási program végrehajtását veszélyeztető kockázatokkal indokolta.
Ez igen agresszív visszaminősítés a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban, amelyben már két fokozatnyi osztályzatrontás is ritka a szuverén adósok esetében.
Nem sokkal korábban a Standard & Poor''s is agresszív mértékben, egyszerre több fokozattal a befektetői kategória alá, vagyis spekulatív - "bóvli" - szintre, "BB plusz"-ra rontotta Görögország adósbesorolásait, arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre szűkebbek a görög kormány gazdaságpolitikai lehetőségei az államadósság-folyamatok fenntartható pályára állítására.
A "három nagy" közül már csak a Fitch Ratings sorolja befektetésre ajánlott szintre a görög adósságot, "BBB mínusz" besorolással, de ezt az osztályzatot is leminősítést valószínűsítő negatív kilátás egészíti ki.
