Olajtermelő ország bombázott olajtermelő országot, de nem a Közel-Keleten: megbolondul minden kontinens?
Kolumbia elnöke szerint Ecuador bombatámadást hajtott végre az ország déli részén, amire állítása szerint bizonyítékai is vannak, és sok a halott. Quito azonban tagadja a vádakat, szerintük ugyanis csak a saját határain belül folytatnak katonai tevékenységeket. A két ország közti feszültségek növekedése azzal fenyeget, hogy Ukrajna és a Közel-Kelet után akár Dél-Amerikában is kirobbanhat egy súlyos regionális konfliktus.
A két olajtermelő ország között hirtelen kiéleződött a feszültség, miután Gustavo Petro kolumbiai elnök azzal vádolta meg a szomszédot, hogy légi csapásokat hajtott végre Kolumbia déli részén. Az államfő egy televízióban közvetített kormányülésen drámai kijelentést tett: „Bombáznak minket.”
Petro hangsúlyozta, hogy kivizsgálást vár az ügyben, mert – saját szavai szerint – „elejét kell venni a háborúnak”. Később az X közösségi platformon még súlyosabb részleteket közölt:
a feltételezett támadás helyszínén huszonhét elszenesedett holttestet találtak.
A vádakra gyors és határozott válasz érkezett Daniel Noboa ecuadori elnöktől. Noboa kategorikusan tagadta, hogy országa Kolumbia területén hajtott volna végre bármilyen akciót. „Az ön nyilatkozata téves, mi a saját területünkön ténykedünk, nem az önökén” – írta Petro üzenetére reagálva.
A két ország közötti konfliktus hátterében a drogkereskedelem elleni küzdelem állhat. Ecuador az utóbbi időszakban egyre agresszívebben lép fel a kábítószer-csempészekkel szemben, és saját területén rendszeresen hajt végre katonai műveleteket. Kolumbiát eközben régóta a világ egyik legnagyobb kokaintermelőjeként tartják számon, ami folyamatos feszültséget okoz a régióban.
Kolumbia több fronton is támadás alatt áll
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Donald Trump nemrég egy 17 országot tömörítő nemzetközi szövetséget hozott létre a drogkartellek elleni fellépésre. Ecuador csatlakozott a kezdeményezéshez, Kolumbia azonban kimaradt belőle. Ez a geopolitikai különbség is hozzájárulhat a mostani éles hangnemhez.
Ecuador ráadásul az Egyesült Államok támogatásával nemrég kéthetes hadműveletet indított a kábítószercsempészek ellen. Bár Quito szerint ezek az akciók kizárólag saját területükre korlátozódnak, a kolumbiai kormány szerint az érintett régiókban könnyen átléphetik a határvonalat.
A történtek egyelőre tisztázatlanok, de a tét nagy: egy félreértés vagy egy rosszul célzott katonai akció gyorsan regionális konfliktussá fajulhat.
Petro nyilatkozataiból egyértelmű, hogy Kolumbia nem akar nyílt összecsapást, ugyanakkor a 27 halott súlya alatt nehéz lesz elkerülni a diplomáciai következményeket.
A következő napok döntők lehetnek: ha a vizsgálatok megerősítik a határsértést, az komoly nemzetközi botrányt robbanthat ki. Ha viszont kiderül, hogy a támadás Ecuador saját területén történt, akkor a kérdés az marad, hogyan kerülhettek kolumbiai áldozatok a képbe. Egy biztos: a dél-amerikai térség újabb veszélyes fordulóponthoz érkezett.
Megvan a következő ország, ahol Washington rendet rakna, Amerika érdekszférája megerősítésére törekszik
Amerika az amerikaiaké – szól a Monroe-doktrína, amelyet Washington a befolyási övezete egészére kiterjeszt. Elemzők szerint Venezuela után Kolumbia lehet a következő dél-amerikai ország, ahol Amerika rendet tesz. Az orosz–ukrán háború rendezése jelenleg nem prioritás az USA számára, így az egyre szürreálisabb európai „béketervek” csak Moszkva malmára hajtják a vizet.
