BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A mozdonybérlés előbb-utóbb lejár, vásárolnia kell majd a MÁV-nak

Összetett és költséges feladat a VÁGTA nevű vasúti versenyképességi csomag megvalósítása, ám elengedhetetlen is – derült ki a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján. „Minden távolsági vonaton minőségi szolgáltatást kell nyújtani. Az IC csak annyiban lehet más, hogy rövidebb a menetideje” – szögezte le Hegyi Zsolt, az állami vasúttársaság, a MÁV csoport vezérigazgatója.

A vasúti szolgáltatások minőségét a hálózati kapacitások bővítése, a megfelelő sebességű és megbízhatóságű közlekedés lehetővé tétele, illetve a hálózati rugalmasság erősítése segíti. Ezen a minőségen múlik a vasút versenyképessége – mutatott rá a Magyar Vasút 360 nevű konferencia megnyitó előadásában Mosóczi László, a húsz éve létrejött Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnöke.

vasút
A magyar vasútnak túl kell lépnie a korlátain, és nemzetközi szolgáltatást kell kínálnia / Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Köszöntőjében Kerékgyártó János, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) helyettes államtitkára, helyzetképként kiemelt néhányat a magyar vasút területén az elmúlt években elért eredményekből:

  • Átalakult a MÁV csoport szerkezete, az átszervezés révén a MÁV magasabb színvonalon láthatja el a feladatait. Az átszervezés részeként jelent meg például az országos megye- és vármegyebérlet rendszer, és került az autóbuszos közszolgáltatás a MÁV ernyője alá. A hálózat optimalizálása még tart, de az utasok száma már nő.
  • A nagyobb utazási igény kielégítésére jármű-korszerűsítési és a vontatóállomány-bővítési program indult, a pályák felújítása mintegy 800 milliárd forintba kerül.
  • Folyik a  vasúti közlekedés műszaki és szabályozási megújítása a hazai és az uniós elvárásokkal összhangban.
  • Megújult az engedélyezésért is felelős vasúti hatóság.

Kerékgyártó János az előttük álló feladatok között elsősorban a már megkezdett fejlesztések, változtatások folytatását, lezárását nevezte meg. Felidézte, hogy a Hungrail tavaly VÁGTA néven összeállított egy bonyolultan és sok forrás bevonásával megvalósítható, de megvalósítandó vasúti versenyképességi csomagot. Előre kell lépni továbbá a vasúti képzésben, a vizsgáztatásban és az egészségyi alkalmasság ügyében. Bár ezek is a VÁGTA részei, a területet a helyettes államtitkár a fontosságán túl azért emelte ki, mert e munka már húsz éve folyik, vagyis egyre sürgetőbb a mostani igényekhez igazított elvégzése, lezárása. Végül tart az adminisztatív rendszerek digitalizációja is, de még e téren is sok elvégzendő feladat.

A régióban sem fejlődik kényelmes környezetben a vasút

A hazai vasút fejlesztését többek között az határozza meg,  hogy a folyamat milyen makrogazdasági körülmények között zajlik – erről Hannibál Zsolt, a PwC Magyarország Kft. vezető menedzsere beszélt. A GDP kapcsán például arra mutatott rá, hogy a hazai adat az elmúlt öt évben összességében nem adott stabil hátteret a vasúti beruházásoknak, ahogyan az export teljesítménye és a beruházásoké sem. Az erre az évre várt 2 százalékos GDP-növekedést jórészt a belső fogyasztás, az akkumulátorgyárak termelésének beindulása és a lakásépítések alapozhatják meg.

A régióban a magyarországi infláció a magasabbak közé tartozott az elmúlt öt évben. A következő években kedvezőbb, 2,5-3,2 százalékos hazai pénzromlás várható, a szint hosszabb távon 3 százalékon állandósulhat.  

Lengyelország több lábon álló, erős gazdasága Magyarországnál hamarabb keveredett ki a válságból. A cseh gazdaság a magyarhoz hasonlóan erősen külkereskedelem-orientált, de Csehország, részben a szigorú jegybanki politikának köszönhetően 2024–2025-ben már szintén túl volt a válságon. Igaz, erre az évre kisebb növekedést remél. A román gazdaság az elmúlt tíz évben erősen nőtt, de jórészt a belső keresletre visszavezethetően. Így már 2024 óta látszott ennek a modellnek a kifutása, például az infláció miatt: a bérek jobban nőttek a gazdaság teljesítményél. Tavaly már 9-10 százalékos volt a romániai infláció, és nőtt az államháztartási hiány is. Vagyis, bár a következő években még nőhet Románia GDP-je, de lassulva.

A motorvonatoké a jövő 

A hazai vasúti közlekedés terén négy paradigmát kell váltani – szögezte le a MÁV Zrt. vezérigazgatója, Hegyi Zsolt. E paradigmák a következők:

  • az infrastruktúra fenntartható módon való fenntartása (például legyen fejlesztés és arra forrás), 
  • az elugrás: követni kell a világtrendeket,
  • az utasokat érintő szolgáltatások további fejlesztése, a megvalósuló tarifaközösség és az utastájékoztatás e téren csak az első lépés,
  • minőségi járműállomány kell a mostani, szedett-vedett flotta helyett.

Hegyi Zsolt a fentieken belül azért beszélt hangsúlyosan a járművekről, mert a vasút a leginkább környezetkímélő közlekedési és szállítási mód, a dízel korszaka pedig előbb-utóbb elmúlik. Ismertette, hogy a személykocsi-állomás fiatalítása a rendszerváltás óta három nagy szakaszban zajlott. A folytatás a személyszállításban elsősorban a motorvonatok használatát jelenti, e járműtípus mellett a vezérigazgató számos forgalomszervezési, műszaki és gazdaságossági érvet sorolt fel.

Mégiscsak mozdonyt kell majd venni, ha majd lejár a bérlet

Ugyanakkor a vasút belefutott másfél év alatt néhány nehézségbe. A 100 mozdony bérlésére vonatkozó terv például megvalósítható, most körülbelül 75-nél tartanak, az év második felére nagyjából meglesz a száz. A mozdonybérlet azonban 5-10 évre szól, tehát idővel ismé felmerül a vásárlás kérdése.

A MÁV flottájába körülbelül 100 motovonat érkezik 2030-ig, a tárgyalások folynak, e vonatok jellemzően 150 férőhelyesek lesznek.  A társaság a távolsági motorvatok terén szeretne búcsút mondani annak, hogy egy IC-vonalon magasabb minőséget kell kapnia az utasnak. 

Az IC ugyanis időbeli előnyt jelent, viszont a magasabb minőséget minden távolsági vonat utasának meg kell kapnia.

Természetesen nem oldható meg a teljes hazai vasúti személyszállítás motorvonatokkal.

A GYSEV fejlesztene, de majd a tulajdonosok döntenek

Kövesdi Szilárd, a 75 százalékban magyar és nagyjából 25 százalékban osztrák állami tulajdonú a GYSEV Zrt. vezérigazgatója közölte: a társaság beruházási és működési stratégiáját az határozza meg, hogy a társaságnak milyen meglévő szerződései vannak. A GYSEV tulajdonosi szerződések a következők:

Magyarországon

  • Pályaműködtetési: 2026 és 2030
  • Személyszállító közszolgáltatási: 2024–2033

Ausztriában

  • Pályaműködtetési: 2021–2026
  • Személyszállító közsolgáltatási: 2022–2030 

Kövesdi Szilárd ismertette, hogy a GYSEV által működtetett infrastruktút naponta mintegy 600 személyvonat és 77 tehervonat használja, ez nem kizárólag GYSEV vonatot jelent. A társaság növekedése 2011 után lendült fel az addigra megvalósított (és az előadásban részletezett)  pályaműködtetési és személyszállítási fejlesztéseknek köszönhetően. A 2020-as évek óta a GYSEV már viszonylag jó hálózaton európai szintű szolgáltatást kínál a vezérigazgató értékelése szerint.

Bővült a hálózat

2023 decemberében olyan szemléletbeli változás történt, amelynek eredményeként a GYSEV kilépett a saját hálózatából, illetve átvett a MÁV-tól üzemeltetésre egyes szakaszokat. 2025-ben újabb pályát vett át, de ezen MÁV-tól bérelt személyvonatokat közlekedtet, amíg nem bővül tovább a saját flottája. Azonban folyamatosan új motorvonatokat vet be, az IC közlekedésben is. A mellékvonalakon egyelőre Jenbacher motorvonatokat használ a társaság, de e téren váltani kíván, ahogyan a dízeles közlekedést is villamosítottra váltaná. Az ezekre vonatkozó elképzeléseit már ismertette a tulajdonosokkal. Szintén tulajdonosi döntés kérdése az ausztriai szolgáltatások bővítése, illetve az, hogy a GYSEV szolgáltatási területét is érintő Borostyán árufuvarozási folyosóval kapcsolatban a társaságnál milyen feljesztésekre lesz szükség.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.