A forintalapú részvényalapok között pedig nem találni például kifejezetten a dél-amerikai piacba fektető vagy olyan tematikus konstrukciókat, amelyek például az energetikai vagy az IT-piacba fektetnek.
A jogalkotónak a devizanem korlátozásával nyilvánvalóan az volt a célja, hogy a hazai eszközök felé terelje a lakossági megtakarításokat, a szolgáltatók azonban néhány hónappal a tbsz indulása után máris megtalálták a kiskapukat, és sorra indítják a tbsz-re szóló külföldi alapokat. Technikailag erre kétféle módszer is létezik: be lehet csomagolni a külföldi alapot egy hazai alapok alapja konstrukcióba, vagy egyszerűen el lehet indítani belőle – a jellemzően dollár- vagy euróalapú mellé – egy forintalapú sorozatot.
A forintosítási ötlet nem új keletű, az Erste Befektetési Zrt. például a hazai ügyféligények miatt már több mint 20 osztrák ESPA-alapot indított el forintalapon. Más szolgáltatók azonban még csak most kezdik a magyarítást. A Pioneer Alapkezelőnél az alapok alapjába való becsomagolást választották nemrég az egyik luxemburgi bejegyzésű fejlődő piaci részvényalap magyarítására. „A főleg lakossági befektetői kör miatt egyszerűbb és hatékonyabb volt az alapot ezzel a módszerrel létrehozni, mint forintsorozatot indítani a luxemburgi kibocsátású alapból” – mondja Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója. Az új alap egyébként egyebek között az indiai, brazil, kínai, tajvani, szingapúri, orosz, török és dél-afrikai piacokon keres befektetési lehetőségeket. A Pioneernél ezzel az egy alappal nem ér véget a magyarítássorozat, egy abszolút hozamú globális alapot is szeretnének ugyanígy becsomagolni. Az új konstrukció ősszel indulna, akkor vár ugyanis az alapkezelő komolyabb felfutást a tbsz-nyitásokban.