Mondandója nem jelentett éles ellentétet a korábbi kommentárokkal szemben, azonban egy-két apró különbséget azért fel lehetett fedezni. Bernanke szerint továbbra sem kell aggódni az amerikai gazdaság jövőjét illetően, mivel az jövőre már tartós növekedési pályára állhat Mindezek ellenére azonban továbbra is a gazdaságösztönző lépések kerültek napirendre, amelyek közül az eszközvásárlási program, a kötelező tartalékon felül összegekre fizetett kamatokkal való machináció és a tartósan alacsony kamatszint propagandája is régi ismerősként köszönt vissza. Az inflációs cél emelése részben új elemnek tekinthető, de sejthető, hogy ez is csak a deflációs spekulációk enyhítését szolgálja.
Bernanke emellett a fiskális stimulusok beindítását szorgalmazta, amely már lejárt lemeznek számít, figyelembe véve a korábbi több száz milliárd dolláros programokat, amelyek eredménye és gazdasági hatása sem egyértelmű. Érdemben tehát nem hozott újdonságot a beszéd, valahogy azonban ismét meg lehetett etetni a befektetőkkel azt az ételt, amit már az elmúlt két évben sem untak meg. Ugyanakkor a fent említett gazdaságösztönző lépések hatásossága erősen kérdéses, a lassan már két éve zéró közeli kamatszint eddig sem tudta felpörgetni az amerikai gazdaságot - pusztán a befektetési piramisjátékoknak szolgált kiváló táptalajul.
A jegybankárok hétvégi konferenciája a japánoknál konkrét lépést váltott ki, a felkelő nap országának jegybankja 20-ról 30 ezer milliárd jenre (351 milliárd dollárra) emelte azt a keretet, amelyet a kereskedelmi bankok vehetnek igénybe 3 és 6 hónapos futamidejű repo-ügyletek keretében. Ezzel tehát újabb erőre kapott a pénzpumpa, az azonban bizonytalan, hogy ezzel a lépéssel meg tudják-e állítani a jen elmúlt időszaki erősödését (a jen 15 éves csúcsra ugrott a dollárral szemben a múlt héten).
