Lengyel László az ülés megnyitásakor úgy fogalmazott: az ágazat a jéghegynek ütközött, mint a Titanic, ez a jéghegy pedig a kormány.
Mint mondta, intézményeket nem lehet úgy felszámolni, hogy a kormány nem tud újakat a helyére állítani. A tartós intézmények felépítésének hiánya ugyanis aláássa a nemzetközi bizalmat. Ha a kormány bármikor kölcsönveheti a nyugdíjbefizetéseket, akkor felmerül a kérdés: miért fizetünk lakbért vagy miért fizetünk a Tesco pénztárában, tekintve, hogy a Tesco - úgymond - már eleget vett el tőlünk. Ha megszavazzuk, akkor holnaptól nem fizetünk - ez egy szörnyű történeti hagyomány, hogy ti. a magyar nemes azt gondolja, hogy neki minden jár.
Figyelembe kell venni azt is, hogy 1997 óta csak a nyugdíjrendszer keretében történt nagy, intézményes reform. Nem lehet egy költségvetést tartós növekedési pályára állítani ideiglenes, lényegében idegen intézményekkel stabilizálni.
