Sokasodnak a befektetési alapok
Az egyik sláger az elmúlt évekhez hasonlóan most is a tőke-, illetve hozamvédett alap. Az ebben a szegmensben piacvezető K&H Alapkezelőnél négyféle is jegyezhető ezekből, az egyik a már jól bevált háromszor fizető alap, amelynek a mostani már a 11. sorozata. A másik az úgynevezett prémium nagy esélyesek tőkevédelem mellett olyan cégek részvényárfolyamából ígér részesedést, amelyek megerősödve élték túl a válságot. A szintén jól ismert fix plusz termékcsalád 21. sorozata most a délkelet-ázsiai részvénypiacon keresi az extrahozamot, a dolláralapú fix plusz 3. pedig amerikai nagyvállatokban bízik. (Tbsz-re természetesen csak a forintalapok vásárolhatók meg.)
Szintén garantált alapokkal próbál új ügyfeleket szerezni az OTP Alapkezelő. A társaságnál két hozamvédett alap jegyzése zajlik, az egyik az árupiacokból, a másik feltörekvő részvénypiacok, azon belül a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) teljesítményéből ígér részesedést. Mivel az alapok nyílt végűek, aki lemaradt a december végéig tartó jegyzési időszakról, az is vásárolhat még belőlük később. Hasonló a helyzet az UniCreditnél forgalmazott, ötéves futamidejű pioneeros Szuper 8 alappal, amely ugyan már csaknem két hónappal ezelőtt elindult, de még mindig lehet belőle vásárolni. Szintén ötéves futamidejű a Generali Alapkezelő Tripla 5 nevű hozamvédett konstrukciója. A december végéig jegyezhető alapot kifejezetten a tbsz-re fejlesztette ki a társaság, és a befektetőknek – az egyik OTP-s alaphoz hasonlóan – a BRIC országok részvénypiacainak teljesítményéből ígér részesedést.
Bár a magyarországi befektetők jellemzően kerülik a kockázatot, és a garantált alapok népszerűsége is főleg ennek köszönhető, a szakemberek szerint ha hosszabb távról és tartós befektetésről van szó, nem biztos, hogy ez a legcélszerűbb magatartás. A CIB Befektetési Alapkezelőnél például azt tanácsolják, hogy ötéves futamidőre vásároljon inkább az ügyfél magasabb kockázatú és ezzel magasabb megtérülést kínáló, például részvényekbe fektető alapot. Hasonlóan vélekedik Vízkeleti Sándor, a Pioneer elnök-vezérigazgatója is, ám hozzáteszi, a futamidő végéhez közeledve érdemes fokozatosan alacsonyabb kockázatú eszközökbe átcsoportosítani a vagyont.
Létezik egyébként a nemrég indult befektetési alapok között olyan is, amely éppen ezt csinálja. A Budapest Alapkezelő Budapest 2015 alapja kifejezetten a tartós befektetési szerződésekre készült, befektetési stratégiáját pedig 2015. decemberi céldátumra optimalizálták. Az alap a hazai részvénypiac meghatározó értékpapírjaira (Mol, OTP, Richter, Egis, Magyar Telekom) épít, úgy, hogy a futamidő elején nagyobb részvénykitettségű portfólióval magasabb hozamot kíván elérni, a végére viszont minimálisra csökkenti az ilyen eszközök súlyát.
A Budapest Alapkezelő nemrég két másik alapot is indított, a Zenit nevűvel az átlagosnál nagyobb kockázatot és hozamot kereső privát banki klienseket célozták meg. Ez az alapok alapja konstrukció a feltörekvő és fejlett részvénypiacok teljesítményéből kínál részesedést, miközben arra törekszik, hogy az ügyfelek ne szenvedhessenek el komolyabb árfolyamesést. A másik érdekes alap az arany alapok alapja, amely az aranybefektetést keresők, ám fizikai aranyba fektetni nem kívánók számára lehet vonzó termék. Ez a konstrukció elsősorban tőzsdén kereskedett alapokon (ETF) keresztül fektet fizikai aranyba, emellett bányavállalatok részvényeit vásárolja.
A Budapest Alapkezelő mellett a Generali Alapkezelő volt még nagyon aktív az elmúlt hetekben az új alapok indítása terén. Négy új részvényalapot indított, ezek közül kettő az ázsiai, egy pedig a latin-amerikai piacokon fekteti be a vagyonát, a negyedik alap pedig elsősorban a klímavédelemben, a zöldenergiában és az energetikai innovációkban érdekelt társaságok részvényeit vásárolja. VG
