A segélyben garanciák, eszköztámogatás és szubvenciók szerepelnek, a nyilvánosságra hozott összegnek mindössze egynegyedét hívták le a bankok. A Brüsszelnek megadott állami adatok szerint 2009-ben ténylegesen mintegy 1100 milliárd eurót vettek igénybe. Ez az összeg 2008-ban 957 milliárd euróra rúgott.
A jóváhagyott összesen 4500 milliárd euró körülbelül háromnegyedét állami kölcsönök vagy garanciák formájában hagyták jóvá. A segélyt vállaló országok sorrendjében az Egyesült Királyságot Írország követi, amely 723,3 milliárd euró összegű segélynyújtást vállalt, majd Dánia következett 599,7 milliárd euróval.
Európához hasonlóan az Egyesült Államok is nyilvánosságra hozta a bankmentő program részleteit. Az amerikai jegybank, a Federal Reserve megnevezte azokat a vállalatokat, amelyek rendkívüli kölcsönöket vettek igénybe a pénzügyi válság idején és azt is közölte, hogy egyenként mennyi kölcsönt kaptak. A pénzpiacok stabilizálását szolgáló több mint 21 ezer tranzakció részleteire vonatkozó dokumentumok közzétételét az amerikai kongresszus rendelte el.
Eszerint a Citigroup 2200 milliárd dollár kölcsönt kapott, a Merrill Lynch 2100 milliárd, a Morgan Stanley 2000 milliárd, a Bank of Amerika pedig 1100 milliárd dollár kölcsönhöz jutott. A felvett zömét visszafizették, egyik esetben sem történt törlesztési elmaradás. A külföldi bankok közül a Barclays, a Royal Bank of Scotland és a Deutsche Bank szintén vett kölcsönt igénybe a Fedtől flikviditási válságuk leküzdésére.
